Valóban egyre többen vagyunk allergiásak vagy intoleránsak bizonyos ételekre? Vagy csak divathóbort a sokféle diéta? Dr. Szabó Endre gasztroenterológusunk segít a témában.
Észrevehetően nő azoknak az embereknek a száma, akik egyes ételeket mellőznek, étel-allergiára vagy étel-intoleranciára hivatkozva. A boltok polcain folyamatosan gyarapodnak a különböző „mentes” élelmiszerek, a kereslet és a kínálat tehát találkozik és egyre fejlődik. Joggal merül fel bárkiben a gondolat: „Nagyszüleink nem figyeltek erre, mégsem volt problémájuk.” Látszólag mára valóban sokkal többen küzdenek étel- allergiával vagy intoleranciával, de ennek oka árnyaltabb annál, mint elsőre gondolnánk.
Mielőtt választ adnánk erre a jelenségre, tisztázzuk az alapfogalmakat. Az ételallergia és étel-intolerancia két olyan egészségügyi probléma, melyek tünetei hasonlóak (ezért gyakran használják egymás szinonimájaként), de valójában egészen másból ered a két állapot.
Ételallergia: Allergia esetén a szervezet egy bizonyos alkotóelemre kóros immunválasszal reagál. Az étel elfogyasztása után akár azonnal, de legkésőbb 2 órával jelentkeznek a tünetek. Ezek közül a leggyakoribb a bőrkiütés, légzőszervi problémák, emésztőrendszeri zavarok, súlyos esetben anafilaxiás sokk.
Étel-intolerancia: Az étel-intolerancia az emésztőrendszer működési zavarában rejlik. Ha egyes tápanyagokat nem tudunk megfelelően lebontani, az kellemetlen tüneteket okoz. Ilyen a puffadás, hasfájás, hasmenés/székrekedés, bőrpanaszok és a fejfájás.
A két betegség közötti fontos különbség, hogy míg az allergiát egyetlen falat étel is kiválthatja, az étel-intolerancia okozta panaszok függnek az elfogyasztott étel mennyiségétől.
Miért lettünk egyre többen érzékenyek bizonyos ételekre?
Arra vonatkozó információnk, hogy évtizedekkel/évszázadokkal korábban mennyien voltak allergiásak vagy intoleránsak, nincsen. Egyes tünetek esetében nem merült fel annak a gyanúja, hogy azt az elfogyasztott étel okozná. Mára azonban sokkal tájékozottabbak vagyunk, a kutatások eredményei és a könnyű információáramlás a laikusok számára is lehetővé tette, hogy elmerüljenek a témában. (Így például bőrkiütés esetén már hamarabb gyanakszunk a tejtermékekre, mint korábban.)
Komoly fejlődésen ment keresztül a diagnosztika is, egészen precíz eszközök állnak rendelkezésre, hogy az ételallergiát és étel-intoleranciát diagnosztizálhassák. Vérvizsgálatok segítségével akár lappangó, tünetmentes betegségek is kimutathatóvá váltak, ami korábban nem volt lehetséges.
Ennek veszélyesebb oldala, hogy megjelentek a bárki számára elérhető, otthoni gyorstesztek is. Ezek használata kevésbé ajánlott, mert a tesztek rendkívül érzékenyek, gyakran mutatnak fals pozitív eredményt.
Összességében tehát azt mondhatjuk, az ételallergiával és ételintoleranciával küzdők száma nem azért növekedett meg, mert egyre többen váltunk azzá, hanem azért, mert a tudomány lehetővé tette, hogy egyre több embernél lehessen diagnosztizálni a problémát.
Mi a helyzet a diétákkal?
Ahogy már említettük, a boltok polcai roskadoznak a laktóz-, glutén-, és mindenmentes termékek alatt. Habár ebben jócskán szerepet játszik a marketing, a diagnosztizált emberek számára ez óriási segítség és az életminőségét jelentősen javítja. De sokan választják ezeket az élelmiszereket azok is, akiknél nem feltétlenül indokolt ez. Ennek több oka is van. Van, aki egyszerűen azt tapasztalta, hogy a mentes étrend hatására jobban érzi magát. Van, aki egészségesebbnek tartja elhagyni például a laktózt vagy a glutént (panasz nélkül), és sajnos megfigyelhető az is, hogy divatból választanak valamilyen eliminációs diétát. Ez utóbbi lehet egyszerűen annak hatása, hogy egy híresség arról nyilatkozik, életét megváltoztatta egy bizonyos étrend, a rajongók pedig saját tapasztalataikról megfeledkezve követik példáját. Talán még rosszabb, ha valaki a fogyás reményében választ olyan étrendet, amivel teljes mértékben elhagy bizonyos összetevőket.
A különböző diéták indokolt esetben nagyon hasznosak, hiszen rendkívül kellemetlen vagy akár veszélyes állapotoktól óvnak meg bennünket. A legfontosabb tanács az, hogy csak abban az esetben térjünk át „mentes” étrendre, ha azt szakorvos ajánlja. Ha arra gyanakszunk, étel-allergiával vagy étel-intoleranciával állunk szemben, öndiagnózis helyett keressünk fel egy gasztroenterológust, akinek bátran mondjuk el, mire gyanakszunk. Szakorvos és dietetikus együttes munkája biztonságos segítséget nyújt abban, hogyan kell a szervezetünk számára megfelelően táplálkoznunk. Ha szakértő vélemény nélkül hagyunk el étrendünkből bizonyos tápanyagokat, annak káros hatásai lehetnek. A tejmentes étrend kalciumhiányhoz, a gluténmentes étrend nem megfelelő rostbevitelhez vezethet, és még sok más példát sorolhatnánk.
A Rózsakert Medical Centerben kiváló gasztroenterológusaink és dietetikusaink hatékony együttműködésével segítünk pácienseinknek a diagnózisban és a megfelelő étrend kialakításában.
