Gyakran csak akkor kezdjük igazán becsülni más emberek munkáját, szaktudását, ha valami miatt magunk kényszerülünk átvenni a feladatukat. Szinte máról holnapra kellett sok szülőnek megtapasztalni, milyen nehéz egy izgő-mozgó kisiskolást egy koncentrációt, sőt, kezdetben erőfeszítést igénylő tanulási feladat-helyzetben tartani, figyelmüket felkelteni és tartósan lekötni. Az otthon tanulás jelentős türelmet és találékonyságot igényel a szülőktől, miközben esetleg saját munkájukat vagy egyéb háztartási vagy családi gondozási feladatokat is el kell végezniük.
Ráadásul az iskola - térben és időben keretek közé szorított - tanórái otthon más elvek és szabályok szerint kénytelenek működni. A gyerekek szívesen bújnak ki ilyen-olyan kifogásokkal a szülő által irányított tanulás alól és használják ki a fegyelmező tanári tekintély hiányát.
Fontos szerepet kaphat ilyenkor a játékosabb, a gyerekek személyes együttműködését serkentő, a szokásostól eltérő tanulási mód, mely a kényszerűség helyett inkább az újszerűséget, a megnyerő figyelemfelkeltést helyezi előtérbe és a 45 perces órák helyett rövidebb időtartammal és közbeiktatott mozgással, játékkal érhet el jó eredményt.
Tőkés Maris fejlesztő pedagógus tanácsaival, ötleteivel szeretnénk újszerűbbé, vidámabbá, ugyanakkor hasznosabbá és eredményesebbé tenni a kisiskolásokkal való otthoni tanulás kényszerű perceit, melyek a szülő- gyermek kapcsolat szempontjából is nagyon értékesek és élményteliek lehetnek. Gyermekideggyógyászként azért tartom nagyon hasznosnak ezeket a tanácsokat, mert a tanulás folyamatának idegrendszeri élettani sajátságain alapulnak.
A tanulás első mozzanata az érzékelés. Minél több érzékszervet (látást, tapintást, hallást ) érintő illetve a mozgás által keltett érzetet veszünk igénybe a tanuláshoz, annál könnyebben tudjuk a tanultakat megjegyezni és majd felidézni. Az idegrendszer az észlelés után tárolható formába alakítja az információt, ez a bevésés (kódolás) folyamata, aminek döntő eleme a megértés. Ezt még számos más tényező segíti, például a fentebb említett együttes érzékszervi hatás, valamint a szervezet jó állapota, pihentsége, a motiváció és persze azután a gyakorlás, az ismétlés.
Otthon tehát -a munkafüzet mellett, olykor helyett- lehet egy kicsit másképp tanulni.
A jelszó: VÁGJ, RAGASSZ, RAJZOLJ, SZÍNEZZ, ÍRJ és majd így jutunk el az OLVASÁSHOZ!
Ceruzák, papír, öntapadós matricák, olló, ragasztó szolgálnak segítségül és a szülői leleményesség sok más eszköze. Ezek nem a lecke elvégzését helyettesítik, de a tanuláshoz, az új ismeretek szerzéséhez való kedvet növelik, segítik a kreativitást, az egyéni megoldásokhoz való késztetést, amire a további tanulmányok során és az egész életben szükségük lesz.
HANGOK - BETŰK
Gyakran okoz gondot a szavak hangokra bontása és a hangokból szavak alkotása. Közelítsük ezt meg más módon.
Például annak gyakorlásához, hogy hány hangból/betűből áll egy szó, írjunk fel egy nagy fehér lapra 3-4-5 betűből álló szavakat és rajzoljunk tőlük távolabb (ne melléjük!) 3-4-5- pöttyből vagy karikákból álló csoportokat. A gyermek feladata az lesz, hogy vonallal kösse össze az egymással megegyező számú betűből álló szót és a pötty- vagy karikacsoportokat. Írhatunk külön lapocskákra különböző számú betűből álló szavakat és megfelelő számú bab- vagy lencseszemet kell hozzá illeszteni, ha nincs otthon papír korong vagy matrica.
SZÓTAGOLÁS
Sok gyereknek nehéz a szótagolás, mely az elválasztás alapja. Itt is segít a játék. Színes újságokból vágjunk ki olyan képeket, amelyek a gyerekeket kiváltképp érdeklik és azokhoz gyűjtsünk együtt szavakat a szótagoláshoz.
A szótagoláshoz írjunk fel kis lapocskákra szavakat. A szavak elválasztásának, a szótagoknak a helyét kijelölheti a gyermek színes filctollal, vagy használhatnak ollót az elválasztáshoz, s utána a szótagokat újra összeilleszthetik szavakká. Jelölhetjük a szótagok magánhangzóit más-más színű betűkkel, így is szembetűnőbbé és érthetőbbé válnak a szótagok.
SZÓFAJOK
Ezek gyakorlásához használhatjuk ismét a színes képeket, de gyűjthetünk egy témakör szerint szavakat.
Például : Bence, nyer, film, izgalmas, pénz, könyv, Maja, olvas, lát, nyaral, hely, rengeteg, érdekes, kedves, ügyes, sok.
Először szókapcsolatokat, majd egyszerű mondatokat alkothatunk: pl. Bence nyaral. Maja ügyes. A könyv érdekes. - és így tovább.
A következő feladat lehet a csoportosítás szófajok szerint:
| FŐNÉV | MELLÉKNÉV | IGE |
| könyv | izgalmas | nyaral |
| Bence | kedves | olvas |
| film | érdekes | nyer |
| Maja | ügyes | lát |
MONDATFAJTÁK
Ha kérjük a gyerekeket, hogy mondj egy felkiáltó mondatot, vagy egy óhajtót, bizony gyakran nem megy. Ebben is segítenek a színes képek, amiket nézve felkiáltunk, hogy „De szép ez a piros labda! vagy Szeretnék én is egy kiskutyát! Kaphatok egyet a szülinapomra?” és máris kész a felkiáltó, óhajtó, kérdő mondat.
Kedves Szülők! Ezek csak indító ötletek, biztos ki-ki sok új ötletet tud hozzátenni.
Újra egy idegrendszeri sajátosságra hívnám fel a figyelmet, mely a központi idegrendszer egyik fontos központjának, a limbikus rendszernek a működésének köszönhető: amihez erős érzelmi élmény kapcsolódik, arra sokkal jobban emlékezünk! Ez érvényes sajnos a negatív tapasztalatokra is, ezért fontos, hogy a tanuláshoz sok pozitív, örömteli élmény kapcsolódjon.
