Bizonyára nem én vagyok az egyetlen olyan, tinédzser gyermekkel bíró édesanya, aki riadtan kíséri figyelemmel, hogy megnyurgult, pattanásait takargató szíve csücske folyamatosan egy laptoppal vagy egy mobiltelefonnal farkasszemet nézve, hogyan válik eggyé ezzel a villódzó új valósággal. Sok mindenen aggódhat az ember ennek kapcsán. Nekem az egyik becsípődésem, hogy a szeme milyen károsodást szenved el ettől.
A tavaly nyár óta nálunk, az RMC Clinics-ben egyre nagyobb közkedveltség mellett rendelő Lukács Regina doktornőt faggattam a témáról.
KE: Károsak a mobiltelefonok és számítógépek előtt töltött órák a gyerekeink szemére?
LR: Igen, mint minden közeli munka, így ezen eszközök használata is fokozza a rövidlátás kialakulásának és progressziójának kockázatát. Hozzá kell tenni, hogy önmagában a sok beltéri, és kevés kint töltött idő önmagában is kockázatnövelő, és ugye az említett tevékenységeket általában beltéren szokták a gyerekek végezni. A rövidlátás gyakorisága 6 éves kortól kezd el nőni, kialakulása a 7-10 éves korosztályban a leggyakoribb. A gyerekek felének 15 éves korára stabilázódik a rövidlátása, 77 %-uknak 18 éves korára, 90 %-uknak 21 éves korára, a legtöbbjüknek 24 éves korára (kivéve nagyfokú rövidlátók).
KE: Mi a káros a szemre ezekben az eszközökben? Mit válthatnak ki?
LR: Azon túlmenően, hogy fokozzák a rövidlátás kialakulásának és a már meglévő rövidlátás progressziójának a kockázatát, okozhatnak még ezen kívül száraz szem panaszokat (ez felnőttekre is egyaránt igaz), ezek a panaszok szükség szerint műkönnyel enyhíthetőek. Hiedelem, hogy a digitális eszközökből (mint monitor, TV képernyő, mobiltelefon) érkező kék fény károsítja a szemet. Jelenleg erre nincs tudományos bizonyíték.
KE: Hogyan előzhetjük ezt meg? Illetve ha már nem sikerült megelőzni, és kialakul valamilyen szembetegség, mit tehetünk?
LR: Közeli munkáknál rendszeres szünetek, megfelelő olvasási távolság (20-25 cm az kevés!, annál több legyen!) fejdöntés nélkül, segíthet. Váltogatni kell a közelre és távolra nézést olvasás közben, és mindenképpen a kültéri tevékenységek mennyiségének növelése a legfontosabb. Egy tanulmány szerint maximalizálni kellene a képernyő előtt töltött időt: 2 éves korig egyáltalán ne, 5 éves korig maximum 1 óra naponta, 5-12 éves kor között maximum 2 óra naponta.
KE: Mennyi időt kellene naponta kültéren töltenünk?
LR: Legalább heti 8-15 óra kültéri tevékenység javasolt az iskoláskorú gyerekeknek. Ha megnöveljük kint töltött órák számát heti 0-5 óráról legalább heti 14 órára, azzal a rövidlátás kialakulásának esélyét kb. harmadával csökkentjük.
KE: Ha már nem sikerült megelőzni, és kialakul valamilyen szembetegség, mit tehetünk?
LR: Rövidlátás esetén megfelelő korrekciót, azaz megfelelő szemüveget javaslunk (sem az alul, sem a túlkorrigálás nem jó), és azt az orvosi utasításnak megfelelően viselni kell.
KE: Azaz a különböző drogériákban kapható szemüvegeket inkább kerüljük?
LR: Igen, mindenképp megfelelő szakembernek kell megállapítani a gyerekek szükséges korrekcióját. A nem megfelelő korrekció viselése önmagában potenciális kockázati tényezője a rövidlátás előrehaladásának.
KE: Honnan lehet felismerni, hogy kezd gond lenni magzatunk látásával?
LR: A fő tünet az, hogy nem lát jól távolra, gyakran hunyorog.
KE: Mi történik akkor, ha nem figyelünk oda és nem kap időben szemüveget a gyerek?
LR: Fokozódhat a rövidlátás. Hosszú távon a nagyfokú rövidlátás (a fénytörési hiba több mint -6,0 D sph) estében már úgynevezett patológiás rövidlátás is kialakulhat, erről akkor beszélünk, amikor a szemben már jellegzetes strukturális elváltozások is kialakultak (mint az éleslátás helyének vagy a látóidegnek a károsodása). Ez pedig visszafordíthatatlan látásromlást, és akár vakságot is okozhat. Mindezek mellett a rövidlátás több szembetegség kialakulásának kockázatát növeli, így a szürkehályogét, a zöldhályogét és az ideghártya leválást.
A rövidlátás gyakorisága globálisan növekszik. Míg 2020-ban ez a szám 2620 millió embert érint, addig 2030-ra ez a szám várhatóan 3361 millióra fog nőni, ezzel együtt nő a nagyfokú rövidlátók, és a fentebb részletezett patológiás rövidlátók aránya is.
2050-re Nyugat-Európában 56 %, Közép-Európában 54 %, Kelet-Európában 50 % lesz a rövidlátók aránya az előrejelzések szerint. Európában a 25-29 éves fiatalok közül már jelenleg is 45-50% rövidlátók, bár a nagyfokú rövidlátók száma viszonylag kicsi (2,7 %).
Kallós Eszter
