A fogszabályozás olyan fogászati eljárás, amely javítja a fogak, az állcsontok helyzetét és működését. Az esztétika és funkció mellett az egészségüket is befolyásolja, hiszen megelőzhet számos fog- és ínybetegséget is.

Mikor van szükség fogszabályozásra?

Fogszabályzásra akkor van szükség, ha a fogak vagy az állcsontok pozíciója, helyzete nem megfelelő, és emiatt a működésük nem harmonikus. A fogszabályozás szükségességet a fogszabályozó szakorvos állapítja meg alapos szájvizsgálatot követően. A vizsgálat során röntgenfelvételek, foglenyomatok és fényképek is készülnek, amelyek alapján a szakorvos elkészíti a fogszabályozási tervet.
 

Hány éves kortól ajánlott a fogszabályozás?

A fogszabályozás bármely életkorban lehetséges, ha az íny és a fogak egészségesek. A legideálisabb időszak a fogszabályozásra a gyermekkor, amikor a fogak és az állcsontok még növekedésben vannak, ezért könnyebben mozdíthatók. Már egészen kisgyerekkorban is szükséges lehet fogszabályozóra bizonyos rossz szokások, például a cumizás, az ujj- vagy a nyelvszopás, a fogcsikorgatás megszüntetése érdekében. A kamaszkor kezdetekor, a fejlődés intenzív szakaszában az állcsontok növekedése a kívánt irányba terelhető, megelőzve a későbbi fogászati problémákat. Felnőtteknél az esztétikai vagy fogpótlástani indokok mellett az ízületi problémák kezelése is a célok között szerepelhet, hiszen a fogak és az állcsontok helyzete befolyásolja az állkapocsízület működését és a fej-nyak régió merevségét, feszességét.
 

Milyen esetekben javasolt gyermekkorban a fogszabályozó?

Gyermekkori fogszabályozás esetén könnyebben befolyásolható az arckoponya fejlődése, a fogak elhelyezkedése és a harapási formák kialakítása is. A fogszabályozás indikációs területe gyermekkorban a rendellenes helyzetben lévő fogak és harapási formák korrekciója mellett – többek között – a beszédhibák kiküszöbölése, a gyerekkori rossz szokások megszüntetése, az ideális harapási magasság kialakítása, a fogak megfelelő pozíciójának elérésével azok könnyebb tisztíthatósága. A fogszabályozás folyamata gyermekkorban kevésbé kiszámítható, mert még nem alakult ki a fogazat végleges állapota. Rendkívül fontos, hogy a fogszabályozást szakképzett fogorvos végezze, aki szükség szerint bevonja a társszakmák szakembereit is a kezelés menetébe. Fontos kiemelni, hogy a szülő szerepe kulcsfontosságú a gyermek felügyelete és motiválása szempontjából.

Milyen esetekben javasolt felnőttkorban a fogszabályozó?

Felnőttkorban a fogszabályozás célja lehet az egészséges, rendezett, szép mosoly elérése, amely fontos szerepet játszik az arc harmóniájának kialakításában és az életminőség javításában. A fogszabályozás indikációs területe felnőttkorban többek között a rendellenes harapási formák korrekciója, az állkapocsízületi probléma kezelése, régi foghiány esetén a fogak tengelykorrekciójával létrehozott többlethely, ami egy implantátum behelyezéséhez vagy korrekt hídpótlás készítéséhez szükséges, a fogak könnyebb tisztíthatósága, a fogágybetegség megelőzése vagy kezelése. A fogszabályozás folyamata felnőttkorban csak azért egyszerűbb, mint a gyerekeknél, mert ekkorra már kialakult a fogazat végleges állapota. Abból a szempontból lassabb viszont, hogy a szövetek reakciókészsége a kor előrehaladtával csökken.

Miért szükséges logopédus vagy kiropraktőr bevonása a fogszabályozás menetébe?

A fogszabályozás nemcsak a fogak, hanem az egész arc- és állkapocsízületi rendszer működését befolyásolja. Ezért fontos, hogy a fogszabályozás idején, ha szükséges, logopédus vagy kiropraktőr segítségét is igénybe vegyük. A logopédus feladata, hogy felismerje és kezelje a fogszabályozáshoz kapcsolódó izomfunkciós rendellenességeket, rossz szokásokat, beszédhibákat vagy nyelési zavarokat. A kiropraktőr feladata, hogy enyhítse az állkapocsízületben és a nyaki gerincben azt a feszültséget, fájdalmat vagy mozgáskorlátozottságot, amely a rossz fej- és testtartás miatt alakult ki. A logopédiai terápia és a kiropraktikai kezelés segít, hogy a fogszabályozás eredménye tartós legyen.

Milyen típusú fogszabályozó készülékek léteznek?

A fogszabályozó készülékek két nagy csoportra oszthatók: rögzített (fix) és kivehető készülékekre. A rögzített készülékeket a fogszabályozó szakorvos helyezi fel a fogakra, és csak ő tudja eltávolítani is. Ezek általában fém vagy kerámia fogszabályozó zárakból és ívekből állnak, amelyek a fogakat a szükséges irányba mozgatják. A rögzített készülék előnye, hogy hatékony és pontos; hátránya, hogy nehezebb tisztítani, és esztétikailag kevésbé előnyös. A műanyag kivehető készülékek esztétikusabbak, továbbá a páciens maga tudja fel- és levenni azokat a fogtisztítás és az étkezés idejére. Hátrányuk, hogy ha nem hordja őket a páciens az előírásoknak megfelelően, kevésbé lesz eredményes a kezelés.
 

Mennyi ideig tart a fogszabályozás?

A fogszabályozás időtartama nagyon változó, mert függ a páciens fogazatának állapotától, a fogszabályozás céljától, a fogszabályozó készülék típusától és a páciens együttműködésétől is. Általában 6 hónaptól 3 évig terjedhet, de lehet rövidebb vagy hosszabb is. A fogszabályozás időtartamát a fogszabályozó szakorvos becsülheti meg a fogszabályozási terv alapján, de ez nem garantált, hiszen a fogak mozgása nem mindig kiszámítható. A fogszabályozás időtartamát rövidítheti a fogszabályozó készülék gondos viselése és az, ha a páciens betartja a fogorvos vagy a fogszabályozó szakorvos utasításait.

Milyen mellékhatásokkal járhat a fogszabályozás?

A fogszabályozás általában biztonságos és fájdalommentes eljárás, az olykor előforduló kellemetlenségek pedig csak átmenetiek és enyhék. A leggyakoribb mellékhatások a következők.

• Fogérzékenység: A fogszabályozó készülék felhelyezése és beállítása után a fogak feszülhetnek és érzékenyebbek lehetnek, ami általában néhány óráig, maximum néhány napig tart. Ezt a kellemetlenséget enyhítheti puha ételek fogyasztása, hideg italok vagy jégkockák szopogatása vagy fájdalomcsillapítók szedése.
• Ínygyulladás: A fogszabályozó készülék közel helyezkedik el az ínyhez, és ha nem elég alapos a tisztítás, ínygyulladás alakulhat ki, ami megelőzhető és kezelhető rendszeres fogmosással, fogselyem vagy fogköztisztító kefe használatával, száj- vagy ínyápoló gél alkalmazásával.
• Nyálkahártya-sérülések: A fogszabályozó készülék irritálhatja a száj nyálkahártyáját, ami apró sebeket, hólyagokat, aphtákat okozhat. Ezek fájdalmasak és kellemetlenek lehetnek, de általában gyorsan gyógyulnak, ebben segíthet a különböző szájvizek és gélek használata.
• Fogelszíneződés: A fogszabályozó készülék viselése idején a fogak színe megváltozhat, ha a páciens nem tartja be a megfelelő szájhigiéniai szabályokat, vagy olyan ételeket és/vagy italokat fogyaszt, amelyek elszínezik a fogakat, mint például a kávé, a tea, a vörösbor. A fogelszíneződés megelőzhető és kezelhető rendszeres fogmosással és a rendszeres, professzionális tisztítással, amit a fogszakorvos végez.
• Fogszuvasodás: A fogszabályozó készülék retenciós felületei miatt a fogak hajlamosabbak lehetnek a fogszuvasodásra, ha a páciens készülék- és szájápolása nem megfelelő. Ilyenkor különösen ajánlott a gyakoribb dentálhigiéniai kezelés, hogy a fogkefével nehezen elérhető felszínek is rendszeresen és alaposan tisztítva legyenek.

Mire kell figyelnie annak, akinek már van fogszabályozója?

A fogszabályozás idején különösen fontos a speciális szájápolás, mert a fogszabályozó készülék növeli a plakk- és a fogkőképződés kockázatát, ami gyulladást, fogszuvasodást, fogágybetegséget vagy más szövődményeket okozhat.

A speciális szájápolás lépései:

• A kezelés előfeltétele a megfelelő szájhigiénia és a gyulladásmentes, egészséges íny. Ezért fontos, hogy a fogszabályozás elkezdése előtt dentálhigiénikus kolléga alaposan megtisztítsa a plakktól és a fogkőtől a fogakat.
• A kezelés teljes ideje alatt is fontos a rendszeres, rendelői professzionális dentálhigiénés kezelés, amely tartalmazza az íny feletti és alatti fogkő eltávolítását, a polírozást, illetve a fogkefével nehezen elérhető részek tisztítását is.
• Az otthoni szájápolás speciális lépései:
  • Fix készülék esetén a készüléket minden irányból alaposan körbe kell tisztítani, ugyanis a felületeire könnyebben feltapad a lepedék. Rendkívül fontos a megfelelő fogkefe kiválasztása: normál és egycsomós sörtéjű fogkefe is szükséges, emellett magas fluoridtartalmú fogkrém és szájvíz használata, továbbá kiegészítésként fogselyem és fogköztisztító kefe is ajánlott.
  • A kivehető készüléket viselőknél a hagyományos szájápolás mellett fontos, hogy a síneket szintén megtisztítsák fogkefével is, és időnként indokolt, hogy speciális, tisztítótablettás vízben fertőtlenítsék azokat.
  • Ne feledjük a nyelvhát tisztítását se, mert a nyelv is hordozhat baktériumokat és ételmaradékokat, amelyek rossz leheletet vagy fertőzést okozhatnak.
• A kezelés végeztével fogfehérítéssel még fokozható az esztétikai élmény. A fogfehérítés segít eltüntetni a fogszabályozás idején kialakult elszíneződéseket, és ragyogóbbá teszi a mosolyt. A fogfehérítés típusát és időpontját a fogorvos és a fogszabályozó szakorvos határozza meg.

A fogszabályozás olyan eljárás, amely sok kérdést felvethet a páciensekben, aggodalmat okozva nekik, de sikeres és eredményes lesz, ha megfelelő a tájékoztatás, a szakorvosi tanácsadás, és a páciens együttműködik.
 

Ha további kérdései vannak a fogszabályozással kapcsolatban, forduljon fogorvosainkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére.