Dr. Kiss Enikő, gyermek- és ifjúsági pszichiáter szakorvosunk és dr. Jókay Kinga, gyermekgyógyászunk szívügye, hogy gyermekeket, fiatalokat érintő problémákra, betegségekre szélesebb körben is felhívják a figyelmet, és segítsenek azok felismerésében, kezelésében. Legutóbb egy Budapest környéki iskolában tartottak közösen előadást a szülőknek, mely során az étkezési zavarokat teljesen új megvilágításba helyezték. Ana és Mia „bemutatásával” rádöbbentették a szülőket: sokkal nagyobb veszély leselkedik a tinikre, mint gondolnánk. Dr. Kiss Enikő és dr. Jókay Kinga írása a témában.
Egészségesen étkezik? Sportol eleget? Jól teljesít az iskolában? Vannak barátai? Fontos kérdések, melyekre szülőként próbálunk minél több figyelmet fordítani, de nem tudhatunk mindenről. Különösen abban a korszakban, amikor már „ciki” bármivel is a szülőhöz fordulni, és maximálisan arra törekszenek a tinik, hogyan zárják ki minél jobban szüleiket az életükből.
Ha mégis hajlandó gyermekünk beszélgetést kezdeményezni, vagy abban partner lenni, nagyon figyeljünk rá. Különösen, ha egy új barátról, Anaról, Annáról, Miáról és hasonlókról hallunk. Könnyen lehet, hogy gyermekünk egy anonim blogger gondolatait vagy magát a betegséget személyesíti meg: így lesz az anorexiából Ana, a bulimiából Mia.
Talán azt gondoljuk, velünk nem fordulhatna elő, hogy nem vesszük idejében észre, ha gyermekünk étkezési zavarral küszködne. De sajnos az odafigyelés, törődés nem mindig elég. Az interneten rengeteg kontrollálatlan információ érhető el és a tinédzserek elszántsága gyakran nem ismer határokat.
Az anorexia tünetei a következők:
- az ételbevitel jelentős csökkenése és az ebből következő fogyás,
- félelem az elhízástól, a kövérségtől,
- saját testméretek téves megítélése, valamint a test alakjának jelentős befolyása az önértékelésre.
A túl alacsony testsúly megállapításában segít a testtömeg index kiszámítása. A testtömeg index (Body Mass Index, BMI) a testsúly osztva a testmagasság négyzetével, azaz BMI=testsúly (kg)/testmagasság 2 (m2). A BMI 18,5 alatt anorexiára utal. Tehát egy 155 cm (1,55 m) magas fiatal 40 kg-mal alacsony súlyú, anorexiás (BMI=16,65), míg 50 kg-mal egészséges, normál súlyúnak számít.
Mire is kell tehát a szülőnek figyelnie?
- Ha serdülő lánya vagy fia elkezd fogyókúrázni, keveset eszik, de nem elégedett az eredménnyel.
- Tovább folytatja a fogyókúrát akkor is, amikor már nem kellene.
- Ha egyébként vékony gyermeke kövérnek gondolja magát és ennek ellenkezőjéről nem lehet meggyőzni.
- Ha akkor elégedett csak magával, minél többet veszít a súlyából.
- A fogyás következményeként a hangulat romlik, a serdülő zárkózottá válik, lányoknál a menstruáció elmarad.
A serdülő környezete (szülők, barátok) egy ideig ugyan dicséri a tini akaraterejét, kitartását, karcsú alakját, azonban van egy pont, amikor a fogyás túlzottá válik, kóros mértékű lesz. A betegségben szenvedők ilyenkor már bármit, bármi áron megtennének a cél érdekében: minél vékonyabbnak lenni. Ez lehet egy apró füllentés, folyamatos titkolózás, de akár az orvos megtévesztése is. A tinit nem lehet meggyőzni arról, hogy a fogyás túlzott mértékű, szerinte semmi gond nincs, ő nem érzi betegnek magát.
Az interneten a fiatalok sajnos túl „profi segítséget” kaphatnak pl. Ana Buddy-tól (Ana barát), hogyan titkolják el étkezési problémáikat a család és a barátok elől. Mindez egy idő után életformává válik, és elképesztő találékonysággal tévesztik meg környezetüket. Mindehhez elég egy netes keresés, és máris ömlenek rájuk a megdöbbentő tippek, technikák. Ezeket szedjük össze bejegyzésünk 2. részében, annak érdekében, hogy segítsük a problémák mielőbbi észlelését.
