A menopauza kellemetlen tünetei a nők körülbelül kétharmadát érintik. Természetes folyamat, melynek panaszai és szövődményei csökkenthetők, mégis keveset beszélünk róla. Dr. Baló Tímea diabetológus, endokrinológus, belgyógyászunkat és Dr. Gullai Nóra szülész-nőgyógyász, auditált ultrahang-specialistát, Menopauza Programunk két szakorvosát kérdeztük arról, miért fontos, hogy erre az időszakra is tudatosan és komplexen, több oldalról tekintsünk rá.
Mi a menopauza és milyen szakaszokra bontható?
Dr. Gullai Nóra: A menopauza – más néven változó kor vagy klimax – olyan természetes állapot, amely a nők termékeny időszakának a végét jelzi. A hátterében élettani, hormonális változások állnak: a petesejtek száma és minősége csökken: egyre kevesebb érik meg közülük, majd idővel a petesejtek teljesen elfogynak, és nem termelődik megfelelő mennyiségű ösztrogén és progeszteron sem.
Dr. Baló Tímea: Ez nem egy hirtelen, hanem fokozatosan bekövetkező változás: a szervezet készül erre a folyamatra, ennek mentén a szakaszai sorrendben a következők: perimenopauza, premenopauza, menopauza és poszt menopauza. A menopauzát megelőző néhány évben a vérzések rendszertelenné válhatnak, akár több hónapos kimaradások is előfordulhatnak: ezt az időszakot nevezzük perimenopauzának, mely évekkel is megelőzheti a menopauzát. Ekkor a terherbeesés kis eséllyel, de még bekövetkezhet. A közvetlenül menopauza előtt lévő időszakot pedig premenopauzának tekintjük. Menopauzáról akkor beszélünk, ha már 12 hónap elteltével nem jelentkezik menstruáció. Az ezt követő időszakot pedig poszt menopauzának nevezzük. A népnyelvben menopauza alatt általában az egész, vérzés utáni, posztmenopauzális életszakaszt is értik.
Milyen életkorban jellemző?
B.T.: Magyarországon átlagosan 50-52 éves kor körül marad el a menstruáció, de a perimenopauza első jelei 40-45 éves kor körül jelentkeznek. Átlagosan 4-8 év a menopauza körüli időszak.
G.N.: Ha ennél korábban kezdődik, 40 éves kor alatt, akkor korai menopauzának tekintjük. Azok a nők is idetartozhatnak, akiknek eltávolításra került a petefészkük. 40 éves kor felett már nem kóros, de az átlagosnál korábban jelentkező a menopauza. De elég nagy a szórás, én láttam már 31 évest is, aki menopauzában volt és olyat is, aki 56 évesen még menstruált.
Milyen tüneteket tapasztalnak a változó kor beköszöntével a nők?
B.T.: A menopauza első jelei a menstruáció megváltozása vagy kimaradása, ezért általában a tünetekkel a nőgyógyásznál vagy az endokrinológusnál jelentkeznek a páciensek. Jellemzők még a hőhullámok és hangulatingadozások észlelése, az anyagcsere lassulása és az ezzel járó súlygyarapodás, nehezebb fogyás. Sokszor jönnek például azzal a panasszal, hogy míg a korábban sikerrel diétával most nem olvadnak le róluk úgy a plusz kilók. Gyakori még az alvászavar és a vizelettartási nehézségek is.
G.N.: Vannak olyan szerencsések is – a változókorban lévő nők körülbelül 30%-a – akik panaszmentesen, vagy enyhe, átmeneti tünetekkel jutnak át ezen az időszakon.
Miért fontos, hogy a menupauza ne legyen tabu?
B.T.: Bár a menopauza nem betegség, hanem természetes folyamat, a kellemetlen tünetek mellett sajnos kedvezőtlen élettani folyamatokkal is társulhat a változó kor, mint például a csontsűrűség csökkenése, vagy a szív-és érrendszeri betegségek gyakoribbá válása. Fontos kiemelni, hogy ezek erőssége és esélye csökkenthető, ezért az RMC-ben arra biztatjuk a pácienseinket, hogy sokkal tudatosabban álljanak hozzá: jöjjenek el kivizsgálásra, hogy segíteni tudjunk – ha pedig fényt derítünk valamilyen alapbetegségre, mihamarabb el tudjuk kezdeni kezelni.
Milyen megközelítést alkalmaztatok a csomag és a javasolt vizsgálatok összeállításakor?
B.T.: A menopauza sokféle változással jár a szervezetünkre nézve, ezért komplex belgyógyászati és nőgyógyászati állapotfelmérést igényel, amit a javasolt kivizsgálások is tükröznek. A programot a legfrissebb nemzetközi irányelvek mentén hoztuk létre. A páciens kórtörténetének megismerése után fizikális, képalkotó (pl. csontsűrűségmérés, mammográfia) és nőgyógyászati szűréssel folytatjuk. Ha ezek fényében szükségesnek látjuk, akkor az urológiai és lelki egészség támogatásának érdekében pszichiáter vagy urológus szakorvos kollégákhoz irányítjuk tovább a pácienst.
G.N.: A javasolt terápiát tekintve pedig a legkevésbé drasztikustól haladunk, egyénre szabottan. Ami minden esetben alapeleme a kezelésnek, az az életmódbeli javaslatok: a fizikai aktivitás növelése és a kiegyensúlyozott táplálkozás a jó közérzetet és az ideális testsúly megtartását is elősegíti.
Mit tapasztaltok, hogyan tud segíteni a nőknek a program, milyen változást hozhat számukra?
G.N.: A mindennapjaikban felmerülő panaszok csökkentésével jelentősen tudunk javítani a páciensek életminőségén, hogy ezt a szakaszát is teljességgel élhessék meg. Mert a menopauza sokak félelmével ellentétben nem szünteti meg sem a nőiességet, sem a szexuális életet.
