A Rózsakert Medical Center endokrinológus szakorvosaként gyakran keresnek meg, hogy különböző témákról nyilatkozzam a médiában. Mindig szívesen teszek eleget ezeknek a felkéréseknek, mert hiszek abban, hogy a tájékozottságnak fontos szerepe van a betegségek megelőzésében és a korai felismerésükben. Most egy szereplés margójára szeretnénk néhány gondolatot elhelyezni.
A riport arról szólt, hogy egy fiatal hölgynél pajzsmirigy alulműködést mutattak ki, és bár nem az én páciensem volt, de az elkészült vizsgálati eredményeivel a betegsége természetéről és a terápiás lehetőségekről kérdeztek.
Nézzük előbb, mi is ez a betegség. A pajzsmirigy hormonok szabályozzák anyagcserénket, így nem megfelelő működésükkel gyorsítani és lassítani is tudják azt. A pajzsmirigy betegségek tünetei meglehetősen megtévesztőek lehetnek, tehát fontos, hogy öndiagnózis helyett szakorvoshoz forduljunk. Pajzsmirigy túlműködés esetén általában súlyvesztés, hasmenés, hiperaktivitás, fokozott szívdobogás és gyors gondolkodás; míg alulműködésnél fáradékonyság, székrekedés, lelassult gondolkodás, alulmotiváltság és enyhe súlynövekedés figyelhető meg. A felsorolt tünetek sok más betegségre is utalhatnak, de akár egy stresszesebb élethelyzet velejárói is lehetnek, így a dr. Google-t el kell felejteni.
A riportban szereplő hölgy betegségére az egyetlen megoldást a hiányzó pajzsmirigyhormonok pótlása jelentheti. Ezt sajnos ennek ellenére visszautasította és első lépésként étrendi változtatásokkal próbált javítani betegségén. Arról azonban nincs szakmai bizonyítékokon alapuló információ, hogy egy-egy alapanyag, vitamin vagy ásványi anyag, étrendi kiegészítő fokozott fogyasztása vagy kerülése releváns mértékben befolyásolná a pajzsmirigy betegségben szenvedő páciens állapotát. Egyedül a jódról tudjuk, hogy tudományosan bizonyított szerepe van a pajzsmirigy hormonok megfelelő működésében, de önmagában az sem elég, sőt rosszul adagolva bajt is okozhat.
Az öngyógyítás következő lépéseként felkeresett egy természetgyógyászt, aki különböző gyógyteák fogyasztása mellett talpmasszázst javasolt. Pár hónap elteltével, a beteg örömmel újságolta, hogy a korábban magas TSH szintje – ugyan még mindig jelentősen emelkedett - de a korábbi kóros érték közel felére csökkent. És itt van a következő probléma. Maga a betegség ingadozása ugyanis pozitívan és negatívan is befolyásolhatja a vérből mért TSH szintet, így egy jobb eredményből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy na igen, ez használt. Kifejezetten veszélyes is, hiszen hamis megerősítést ad és az orvosi kezelés további elmulasztására ösztönöz.
Nem vagyok teljesen a kiegészítő, alternatív gyógymódok ellen, de szakmai szempontból elfogadhatatlan, hogy egy komoly pajzsmirigy betegségnél ezek jelentsék a fő kezelést. A riportban sugallt megközelítést - miszerint az alternatív gyógyászat preferálandó a tudományos kutatásokon, bizonyítékokon alapuló orvostudománnyal szemben - mélyen elutasítom. Egyrészt szakmailag erősen kifogásolható, másrészt olyan betegségről van szó, ami hormonpótlással remekül kezelhető. Enélkül a beteg saját maga növeli annak kockázatát, hogy az autoimmun reakció következtében tovább folytatódik a pajzsmirigy sejtek elhalása. A pajzsmirigy hormonoknak szervezetünkben komoly szerepük van, a központi idegrendszer működéséért felelnek, így egy egyszerű talpmasszázs nem fogja visszaállítani az egészséges hormontermelést. A hormonpótlás csak abban az esetben hagyható el, ha a pajzsmirigy képes regenerálódni és a hormontermelés újra egészségesen működik.
Azt gondolom, hogy használjuk az orvostudomány elmúlt évezredeinek vívmányait, tudományos bizonyítékokra alapozott tudását. Nincs értelme annak, hogy valaki az alternatív kezelést választva tovább szenvedjen egy gyógyítható betegség tüneteitől, következményeitől.
Dr. Dohán Orsolya
endokrinológus szakorvos
