A gyerekek frissebb, rugalmasabb szervezetük révén szinte minden megpróbáltatást jobban viselnek az idősebbeknél, szervezetük gyorsan alkalmazkodik, baj esetén sokáig kompenzál. Ezen határ elérése után azonban nagyon gyorsan romlik az állapotuk, ezért fontos folyamatosan figyelni őket, mert hiába látszik úgy, jól bírják a perzselő napot, valójában egyik pillanatról a másikra derülhet ki, hogy az már rég túl van a türőképességükön. Testméretükhöz képest nagyobb testfelületük, különösen fejük nagyobb aránya miatt hidegben gyorsabban lehűlnek, nyáron viszont az őket érő magas hőmérséklet, direkt napfény is nagyobb kárt tehet bennük, a kisebbek hőháztartásának szabályozása is fejletlen lehet még.
Mit tegyünk? Érdemes a kinti aktivitásokat a nap korai és késői, már reményeink szerint hűvösebb időszakára időzíteni, a déli órákban pedig naptól védett helyen tartózkodni gyermekeinkkel. Ha ez valamiért mégis elkerülhetetlen, a kicsiket mindenképpen magas faktorú naptejjel bekenve, nem meleg, de fejüket takaró sapkában engedjük a napra, utóbbit akár –nem jéghideg – vízzel rendszeresen nedvesíthetjük is. Huzamosabb ideig ne engedjük gyermekeinket ilyenkor rohangálni, ugrálni, mászni – a napon álló fémjátékok, mászókák ilyenkor akár első, vagy másodfokú égést is okozhatnak. Emellett nagyon fontos a bőséges folyadék – főként víz – fogyasztása. A lakásunkat rendszeresen szellőztessük reggel és este, valamint akár egész éjszaka, napközben a napsütötte ablakokat érdemes elfedni, akár besötétíteni.
Mit ne tegyünk? – tévhitek:
- „Ne igyon sokat, csak izzadni fog!” – a felesleges vizet nem izzadva veszítjük el, s az izzadás nem felesleges, a bőrről elpárolgó folyadékkal hőt veszít, hűti magát a szervezet! Egy gyermek nagyobb testfelületén sok vizet veszíthet, ugyanakkor tartalékai - szervezete nagyobb víztartalma ellenére - arányaiban kisebb súlya miatt kisebbek. Ne spóroljunk a vízzel! Egy 80 kg-os felnőtt hétköznapi minimális folyadékszükséglete 2 liter körüli, egy nyolcadakkora, 10 kg-os 1 évesé 1 liter, s kánikulában mindkettőjüké akár megduplázódhat!
- „Majd a nap megnöveszti, mint a búzakalászt” „Nekem sem lett semmi bajom egész nap a napon kölyökkoromban!” – Ez már nem ugyanaz a nap mint a mi gyermekkorunkban. Az Ózonpajzs vékonyabb lett, egyes helyeken átlyukadt, a nyarak átlagosan egyre melegebbek. Mi sem bírjuk, őket se tegyük ki neki!
- Ne használjuk ész nélkül a ventillátort! A ventillátor nem a hőmérsékletet, csak a levegő megmozgatásával a hőérzetünket javítja, esetleg a párolgás gyorsításával segít önmagunk hűtésében. Kellemes lehet, túl közelről, nagy fokozaton azonban fejfájást, fülfájást, gyulladást okozhat. Meleg/hideg/meleg/hideg. A klíma a modern kor vívmányaként ésszel használva jelentős megkönnyebbülést jelenthet. Gondot egyrészt az egyes trópusi üzlethelyiségekéhez hasonló használat okozhat: itt az eladó minimumra csavarja a hőmérsékletet, majd felvesz két pulóvert, a kinti 40 fokról betérő, izzadt trikójú vásárló pedig egy tíz perces vásárlás alatt megfázik, esetleg tüdőgyulladást kap. Kisgyerekekre különösen veszélyes gyakorlat, mely előállítható itthoni üzletekben vagy akár otthonunkban, autónkban is. Gyerekkel klimatizált helyre vásárolni indulva vigyünk neki legalább egy vékony hosszúujjú felsőt – jól jöhet.
- Nyáron nem szellőztetünk? A légkondicionálóval kapcsolatos további gond lehet, hogy csak hűti és szárítja a levegőt, nem cseréli. Előbbi miatt nem rendszeresen szellőztetett helységben a levegő állott lehet, a kórokozók – akár magában a berendezésben is – felszaporodhatnak, utóbbi száraz, viszkető szemet, köhögést, gyulladást okozhat. A klimatizációval járó, gyakori és nagy hőmérsékletváltozás később jelentkező ízületi panaszok oka lehet.
Végül reméljük, minél több időt tudtok gyermekeitekkel tölteni, élménydús nyarat kívánunk nektek.
