Ezért ajánlott még tünetmentes állapotban is a rendszeres vastagbélrákszűrés. Sokakat elriaszt a vastagbéltükrözés, és ennek az oka leginkább az információhiány. Hogy segítsük a tájékozódást, összegyűjtöttük a vastagbélrákszűréssel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.
Napjainkban rendkívül nagy arányban fordulnak elő a különböző emésztőszervi daganatok. Évente körülbelül 10-11 ezer új esetet diagnosztizálnak, és mintegy hatezer ember halálát okozza a vastag- vagy végbélrák. Még megdöbbentőbb statisztikai adat, hogy hazánkban a vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. A tünetmentes állapottól a rák kialakulásáig évek telhetnek el, ezért fontos, hogy ne várjunk a tünetek megjelenéséig, hanem használjuk ki a szűrés adta lehetőségeket.
Milyen életkorban fordul elő leggyakrabban a vastagbélrák?
A betegség leginkább a 40 év felettieket érinti, előfordulási gyakorisága az 50–70 év közötti férfiaknál a legmagasabb, de sajnos már a nők körében is egyre több esetet diagnosztizálnak.
Miből áll a vastagbélrákszűrés?
A vastagbélrák szűrésének két fő módszere van: a vastagbél-tükrözés (kolonoszkópia) és a laborvizsgálatok. A kolonoszkópia – bár megterhelő lehet – majdnem 100 százalékos találati eredményt ad, míg a laborvizsgálatok kevésbé pontosak. A modern egészségügyi központokban a kolonoszkópia altatásban, várakozási idő nélkül, magas színvonalon történik. A szűrés folyamata azonban nem csupán a vastagbéltükrözésre korlátozódik. A szűrés előtt vérvétel és hasi ultrahang is szükséges, amelyeket háziorvosi irányítással vagy magánrendelésen is elvégeztethetünk.
Kinek és milyen életkorban javasolt a szűrés?
A szakértők szerint a szűrést 45-50 éves kor felett 8-10 évente, 50 év felett pedig 3-5 évente érdemes elvégezni, figyelembe véve az életkor előrehaladtával növekvő kockázatot. De minden 40 év feletti személynek érdemes részt vennie a szűrésen, különösen azoknak, akiknek a családjában előfordultak emésztőszervi daganatok. A szűrés célja a korai stádiumban lévő elváltozások felfedezése, ezért kiemelt jelentőségű a tünetmentes pácienseknél is.
Milyen tünetei vannak a vastagbélráknak?
A vastagbélrák kezdeti szakaszában gyakran nem mutat tüneteket. Lehetnek azonban figyelmeztető jelei, mint az indokolatlan fogyás, vérszegénység, hasi görcsök, puffadás, fáradtság, alhasi fájdalom, megmagyarázhatatlan hőemelkedés, a hasmenéssel váltakozó székrekedés, vér jelenléte a székletben.
Milyen hajlamosító tényezői lehetnek a vastagbélrák kialakulásának?
Kutatások szerint a dohányzás, a mozgásszegény ülő életmód, valamint az egészségtelen táplálkozás növelheti a vastagbélrák kialakulásának az esélyét.
Ezért fontos, hogy odafigyeljünk az életmódunkra és rendszeresen részt vegyünk a szűrővizsgálatokon. A vastagbélrákszűrés életet menthet, és a korai felismerés esélyt ad a gyógyulásra.
