A megfelelő vitamin-, ásványi anyag és tápanyagbevitel biztosítja a baba fejlődését és az anya erőnlétét, valamint felkészíti a szervezetet a szülésre, a baba szoptatására. Nem szabad azonban a „kettő helyett evés” csapdájába esni, a várandósság alatt az energiaszükséglet csupán kb. 15%-kal nő, ez is csak a várandósság második felére.
A nagy súlygyarapodás szövődményekkel járhat, különösen akkor, ha a kismama (jelentős) súlytöbblettel esik teherbe. Megterheli az anya szervezetét, a szív- és érrendszert, ízületeket, megnő a terhességi cukorbetegség, a toxémia kialakulásának, illetve a koraszülés kockázata. Valamint nem csak a várandósság idejére hat negatívan, hanem azt követően is, hiszen ezen típusú megbetegedések kialakulásának kockázata többszörösére nő a szülést követő 5-10 éven belül.
Az egyes trimeszterekben más és más a tápanyagszükséglet, ezért érdemes általános esetben mindhárom trimeszter elején dietetikai konzultációt kérni, amely keretében dietetikus szakember segít a megfelelő, egyénre szabott étrend összeállításában.
Milyen esetekben különösen fontos a szakszerűen irányított étrend?
- ha jelentős, 10 kg feletti súlyfelesleggel esik teherbe a kismama
- a várandósság alatt nagyléptékű a súlygyarapodás (a teljes várandósság idejére általánosan az ideális súlygyarapodás 9-12 kg), így például, ha az első trimeszterben már 4-5 kilogrammot gyarapodik a kismama, nagyon oda kell figyelnie a továbbiakban
- terhességi cukorbetegség kialakulásakor, illetve ha magas a kockázata a várandósnak (családi kórtörténet, korábbi várandósság alatti terhességi cukorbetegség miatt)
- ha a családban, vagy korábbi várandósság esetén előfordul toxémia és diabétesz
- táplálékallergia esetén
- ha nem kiegyensúlyozottan, vegyes étrend szerint táplálkozik a kismama, pl. vegeterianizmus, vegán étrend stb.
