A változás oka, hogy az eddigi minden nő számára ajánlott citológia alapú szűrőmódszer csak mintegy 70-80 százalékos hatékonyságúnak bizonyult. Így súlyos rákmegelőző állapotok 20-30 százaléka nem került felismerésre. A legújabb szemlélet szerint a szűrés fókuszába nem a betegséget, hanem az okozóját kell helyezni, így a Humán Papilloma Vírus magas rizikójú (hrHPV) típusait kell kiszűrni. Erre a DNS alapú molekuláris biológiai tesztek alkalmasak, és ha a vírus jelenléte kimutatható, akkor szorosabban kell kontrollálni a pácienst, még negatív citológiai eredmény esetén is.
Az új, nagyobb hatásfokú szűrővizsgálat tehát egy citológia vizsgálatból és egy hrHPV DNS tesztből áll. Ez a komplex teszt egyrészt biztonságosabb, mivel 99 százalékra emeli a kiszűrt esetek arányát, másrészt ritkább szűrési periódust tesz lehetővé. A korábbi éves vizsgálat helyett az amerikai protokoll szerint 5 évente kell csak szűrésre jelentkezni. Az RMC protokolljába, mi az óvatosabb, 3 évente javasolt szűrési ciklust vezettük be. Ettől csak bizonyos esetekben kell eltérni, amelyet a kezelőorvos határoz meg.
Mikor kell méhnyakrák szűrésre menni?
Az életkor szerinti ajánlás is módosult abból a szempontból, hogy mikor kell elkezdeni a méhnyakrák szűrést és mely korcsoport esetében érdemes már a komplex tesztet választani.
- A szexuális élet megkezdése után 3 évvel, de legkésőbb 21 évesen kell elkezdeni a már jól ismert citológia alapú éves szűréssel. Ez továbbra is a jó módszer ennél a korosztálynál, egészen 25 éves korig nem kell a HPV alapú teszttel kiegészíteni. Ennek az az oka, hogy a 21 és 25 év között nők körében magas, mintegy 30 százalékos az átfertőződöttség aránya, de ezek jelentős többsége magától meggyógyul, és nem igényel teendőt.
- 25 éves kor felett egész 65 éves korig a citológia alapú szűrést már ki kell egészíteni a HPV teszttel, és a protokollunk szerint 3 évente elvégeztetni
A kiszűrt esetek modern kezelése
A kiszűrt eseteknél is új megközelítést alkalmazunk a betegség kezelésére. Ha a pozitív citológiai lelet magas rizikójú HPV törzzsel társul, az első lépés, hogy megnézzük a méhszájat egy nagyítóval. Az esetek többségében ilyenkor valamilyen hámelváltozást lehet látni, melyből mintát veszünk. Ez nagyon informatív non-invazív vizsgálat, mellyel az esetek többségében a műtét szükségtelenné válik. Tehát nem kell konizációt végeznünk.
Amennyiben szükséges a műtét, akkor érdemes rádiósebészeti eszközzel ún. LOOP konizációt végezni. Ezzel a módszerrel sokkal kisebb a méhszáj csonkolása, mint a hagyományos, késsel végzett műtéteknél. A sebgyógyulás is természetesebb, a méhszáj struktúrája jobban fog közelíteni az eredetihez.
Minden méhszájon végzett műtét növelheti a későbbi koraszülés kockázatát. Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt arra, hogy csak azokban az esetekben végezzünk műtétet, amikor valóban szükséges, az enyhe elváltozású eseteket pedig további megfigyelés alatt tartsuk.