Mi a különbség a HPV teszt és a citológia között? Kiknek és milyen gyakran javasolt a HPV szűrés?
Mi a HPV?
A human papilloma vírus egy nagyon gyakori kórokozó, amelyet az emberek többsége élete során legalább egyszer elkap. Több mint kétszáz típusa van, ezek közül csupán körülbelül tizenöt okozhat méhnyakrákot. A vírus leggyakrabban szexuális úton terjed, de olyanok is elkaphatják egymástól, akik szorosan együtt élnek és különböző módokon sokszor megérintik egymást.
A HPV fertőzés minden esetben méhnyakrákot okoz?
Bár a HPV a méhnyakrákok több mint 95 százalékában jelen van, a HPV fertőzéseknek csak kis része okoz daganatot. A vírusnak léteznek onkológiai szempontból magas és alacsony rizikójú típusai. Még a magas rizikójú típusok sem eredményeznek minden esetben daganatot, onkológiai szempontból azoknak van szerepük, amelyek hosszabb ideig fennmaradnak.
Mi a különbség a HPV teszt és a citológia között?
A citológia során azt vizsgáljuk, hogy a levett minta tartalmaz-e kóros sejteket.
A HPV-teszt célja, hogy a méhnyakrákok túlnyomó többségét okozó HPV-vírusokat kimutassa a méhnyak területéről. Amennyiben a HPV-teszt negatív eredményt ad, nagyon kicsi az esélye annak, hogy a következő években teendőt igénylő rákmegelőző állapot alakuljon ki.
Pozitív HPV-teszt esetén szorosabb követés indokolt, de ez sem jelenti azt, hogy daganat, vagy daganatmegelőző állapot fog kialakulni, a vírust a szervezet többnyire leküzdi.
Kinek ajánlott a HPV szűrés elvégzése?
25 éves kor alatt egyértelműen nem javasolható szűrő jelleggel HPV vizsgálatot végezni. Ennek oka, hogy a húszas éveik elején járó nők jelentős része HPV fertőzött, egy pozitív HPV teszt ebben az életkorban nagy valószínűséggel nem jelez bajt, de sok felesleges stresszhez vezethet.
30 év felett már ritkább a HPV fertőzés, viszont ha jelentkezik a vírus, nagyobb eséllyel hosszabb távon fennmarad a fertőzés és így indokolja a szorosabb követést.
Intézményünkben 25 és 65 éves kor között 3 évente végzünk kombinált citológiai és HPV-szűrést, 25 éves kor alatt és 65 éves kor felett pedig évente citológiai vizsgálatot.
Milyen gyakran kell elvégezni a szűrést?
Nincs egységes nemzetközi vélemény arról, hány évente javasolt a szűrést elvégezni. Negatív citológiai- és HPV-lelet esetén nagyon kicsi az esély arra, hogy öt éven beavatkozást igénylő elváltozás alakuljon ki a méhnyakon, ezért elegendő a ritkább szűrés, mi jellemzően 3 évet javaslunk, ez összhangban van a magyar irányelvekkel is. Pozitív HPV teszt esetén a szorosabb követés szükséges.
Mire jó a HPV oltás?
A HPV oltás terápiás céllal nem alkalmazható, a megelőzésben azonban nagyon fontos szerepe van. Védelmet nyújt a legveszélyesebb, a méhnyakrákos esetek 90 százalékáért felelős HPV típusok ellen. A vakcina a szexuálisan nem aktívak számára a leghatékonyabb, de szexuálisan aktív és HPV fertőzésen átesettek esetén is alkalmazható.
Miért jó a HPV oltás?
Az egyik leggyakoribb „hisztéria” a HPV oltás ellen irányul. Magyarországon évente 1200 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, és mintegy félezren halnak meg következményeként. Pedig egy egyszerű oltással védekezhetünk a méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV vírus ellen. A HPV fertőzések 90 százalékáért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, a nemi szemölcsöket leggyakrabban a 6-os és 11-es típusok okozzák, ezekre van védőoltás.
Dr. Csermely Gyula arra is felhívja a figyelmet, hogy az oltást érdemes annak is kérnie, akinek volt, vagy éppen HPV fertőzése van, nem csak annak, akinek nincs. A védőoltás a meglévő betegséget ugyan nem gyógyítja, de a jövőbeni esetleges fertőzések hatásainak kivédésére szolgál.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes testülete, valamint a VAERS, (az Egyesült Államokban működő rendszer, amely a vakcinák biztonságosságát monitorozza) minden oltást folyamatosan ellenőriznek, és az egész világról folyamatosan gyűjti a vakcinákról az adatokat. A VAERS és a WHO is biztonságosnak és hatásosnak tartja a HPV oltást. Bennük bízzunk!
Az orvostudomány legnagyobb eredménye a védőoltás, amelynek köszönhetően súlyos, halálos betegségek tűntek el.
Az oltásellenes mozgalmaknak köszönhetően pedig egyre több ilyen betegségtípus „tér vissza”. Mindezt a tudomány szempontjából nem nehéz mérlegre tenni: oltassunk, mert az oltás véd.
