Ebben a blogbejegyzésben bemutatjuk, hogyan is zajlik az RMC-ben egy komplex nőgyógyászati  méhnyakrák szűrés, kik az érintettek, és hogyan védekezhetünk a rák kialakulása ellen.

A leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzés

A vírus szexuális úton terjed (valószínűleg a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzés, becsült adatok szerint Magyarországon a nők 25%-a HPV-vel fertőzött, ezek közül évente átlagosan 1 100 nőben alakul ki invazív méhnyak rák.), a szexuálisan legaktívabb ifjúkorra jellemző, és Magyarországon nagyjából minden ötödik nő szervezetében kimutatható. Az átmeneti HPV-fertőzés tehát a szexuálisan aktív nőkben a leggyakoribb, azonban a fertőzések legnagyobb része -- 50-80 százalék -- három-hat hónap alatt eltűnik a szervezetből. Amennyiben a szervezet immunrendszere gyenge, és a vírusfertőzés állandósul, valamint jelen vannak egyéb hajlamosító tényezők is -- dohányzás, hormonális állapot -- kialakulhat a méhnyakrák.

Akkor vizsgálják, ha a rákszűrés indokolttá teszi

A HPV-vírus tehát rizikót jelent, ráadásul hosszú időn át tünetmentes a jelenléte. A fertőzés tettenérésének első állomása többnyire a szokásos éves rákszűrés. Jelenleg Magyarországon OEP finanszírozottan a HPV-fertőzöttséget kimutató genetikai tesztre csak akkor kerül sor, ha azt a citológiai és a kolposzkópos szűrés indokolttá teszi. A hagyományos rákszűrésen ugyanis csak a sejtek állapotát vizsgálják, a vett kenetet nem tesztelik automatikusan HPV-vírusra vagy egyéb szexuális úton terjedő kórokozóra, például Chlamydiára. (A Chlamydia a meddőség rizikóját növeli.)

A rákszűrés eredményét egy nagy P betű (a tesztet kidolgozó Papanicolau, görög orvos nevének kezdőbetűje) és egy ötös skála jelzi. A P1 és P2-es eredmény nem valószínűsít rosszindulatú folyamatot, a P3-as az első kóros citológiai érték a sorban, de akár szimpla gyulladást is jelölhet, míg a P4-es érték már egyértelmű rákos elváltozásra hívja föl a figyelmet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkor fedezi a HPV-teszt költségeit, ha kétszer egymás után 3-6 hónapos időn belül P3-as értéket állapítanak meg a páciensnél.

Gyógyszertárban vagy drogériában hiába keresnénk otthon elvégezhető HPV-tesztet, mivel a terhességi tesztekkel ellentétben ennek nem létezik gyorstesztverziója. Orvosát viszont bárki kérheti arra, hogy a levett mintát HPV-vírusra és Chlamydiára is teszteltesse. (Amit ilyen esetekben természetesen nem fedez az OEP.)

Rizikócsoport: fiatal, nő, aktív

A HPV-fertőzés és az esetlegesen következményes rosszindulatú méhnyak-betegség gyakrabban fordul elő azokban, akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet, akik sokszor váltogatják nemi partnerüket és akiknek volt korábban nemi betegségük.

Mi a HPV elleni vakcina és mi ellen nyújt védelmet?

A ma Magyarországon forgalomban lévő humán papillomavírus vakcinák a leggyakoribb HPV (6, 11, 16 és 18-as) típusok ellen adnak tartós védettséget. Az oltóanyag a felsorolt vírusok egyik burokfehérjéjét tartalmazza, ami ellen a szervezet nagy mennyiségű ellenanyagot termel. Az ellenanyagszint hosszú ideig (várhatóan 15-20 évig) egyenletesen magas marad, és ez biztosítja a tartós hatást.

Az oltás nem helyettesíti a rutinszerű méhnyakrák szűrést. A vakcina nem nyújt védelmet azon HPV-típusok ellen, amelyek burokfehérjéjét az oltóanyag nem tartalmazza, illetve a már fennálló HPV fertőzés ellen sem, ezért a rendszeres méhnyakrák szűrés továbbra is nagyon fontos.

A vakcina nem véd a genitális szemölcsöket okozó HPV típusok egy része ellen és más szexuális úton terjedő fertőzések ellen sem. A szakmai ajánlások alapján kérjük, hogy hozza magával legfrissebb citológiai eredményét!

A HPV oltás menete

Az oltóanyagot három adagban alkalmazzák, az első és a második adag között egy hónap, a második és a harmadik adag között öt hónap időkülönbséggel. Azoknál a személyeknél, akik megkapják az első adagot, javasolt a három adagból álló teljes oltási sorozatot beadni.