h_bodnar_e.JPG
Interjú Dr. Bodnár Eszterrel a megelőző szűrések fontosságáról. Megjelent aaz origo.hu Cégegészség rovatában.

Fontosak a rendszeres, átfogó szűrések, nem csupán a menedzsereket kéne évente kivizsgálni. Dr. Bodnár Eszter belgyógyász szakorvossal beszélgettünk.

- Manapság sokan járnak úgynevezett menedzserszűrésre. Az önök klinikája is foglalkozik ezzel?
- Természetesen. Azonban felhívom a figyelmet, hogy a „menedzserszűrés" eleve helytelen fogalom. A világon sehol nem hívják így. Például Amerikában vagy másutt sokkal többet járnak éves szűrővizsgálatokra, de a menedzserszűrés fogalmat sehol nem ismerik. Hogy mégis miért lett ez a neve? A kollégám kicsit erősebben így fogalmazott: úgy gondoljuk, a menedzserek rendelkeznek annyi pénzzel, hogy elmenjenek orvoshoz ezekre a szűrésekre. Sajnos azt tapasztaltuk, helyenként menedzserszűrés címén sok olyan vizsgálatot is elvégeznek, amelyre egyáltalán nem volna szükség. A szűrővizsgálat lényege ugyanis az, hogy olyasmit derítsünk ki, ami gyakori, és ami gyógyítható, vagyis tudjunk valamit kezdeni a kiszűrt eredménnyel. De az, hogy makkegészséges, fiatal, húszéves fiúk elkerüljenek urológushoz teljesen panaszmentesen, az felesleges.

- Mi ennek az oka?

- Az irányelvek klinikáról klinikára különböznek. Klinikánkon, magamat is beleértve, olyan orvosok praktizálnak, akik 8-10 évet dolgoztak az Egyesült Államokban, és követik az ottani szakirodalmat. Rózsadombi egészségközpontunkban a gyakorlat az amerikai irányelveken alapul: kevesebb vizsgálatot elvégezni, mint ami ma szokásos Magyarországon, azokat viszont valóban presszionálni, hiszen fontosak. Inkább keveset, de azt mindenképpen. Túl a menedzserek, vezető beosztásúak körén, akit lehet, mindenkit érdemes szűrni, nem csak azt a réteget, amelyet ma divatos kivizsgálni.

- Mi tartozik bele egy valóban a lényegre koncentráló alapszűrésbe?

- Nők és férfiak szerint differenciálva, életkorcsoportok szerint próbáltuk meghatározni a valóban létfontosságú vizsgálatokat. Amikor ezeket a csomagokat készítettük, úgy éreztem, a munkámat sokban nem befolyásolja, hiszen én eddig is így végeztem. Amikor először jön hozzám egy páciens, mindig végigmegyek azokon a szűrővizsgálatokon, amelyek a beteg neme és életkora szerint fontosak, vagy ami az egyéni kockázati tényezőkből következik (mint a dohányzás, az alkoholfogyasztási szokások, az életmód). Ezt azután a személyes panaszoknak, a családi anamnézisnek megfelelően megpróbáljuk olyan testre szabottan alkalmazni, amennyire csak lehet.

- Hogyan zajlik a személyes konzílium?

- El szoktam mondani mindenkinek, hogy évtizedekre előre mikkel kell számolnia, milyen vizsgálatokra van szükség, és azokra milyen gyakran. Alaposan kikérdezzük a páciensünket életmódjáról, szokásairól, esetleges káros szenvedélyéről, a családban öröklődő betegségekről, arról, milyen védőoltásokat kapott, utazásaihoz milyen védőoltásokra van szüksége, és hozzávesszük mindazt, ami kórelőzményében van.

A konzíliumot a részletes fizikális vizsgálat követi: vérnyomásmérés, testsúlymérés, EKG, majd egy laborvizsgálat (vércukor-, koleszterin-, vizeletvizsgálat). A vizeletben figyeljük például a májfunkciót, a vesefunkciót. Nőknél elvégezzük a méhnyakrákszűrést, nőknél és férfiaknál egyaránt a mellkasröntgent. 35 és 40 év között legalább egyszer egy mammográfiás vizsgálatra van szükség, negyven év fölött pedig évente- kétévente rendszeresen. 50 éves kor fölött bejön a vastagbélrák-kockázata, illetve vannak bizonyos tumormarkerek, ezekre mind rákeresünk. Idősebb hölgyeknél pajzsmirigyműködést, csontritkulást szűrünk. Férfiaknál a negyven év fölöttiek prosztatatumor-szűrését emelném ki az alapvizsgálatok és a fizikális állapotfelmérés közül, majd ötven év felett a vastagbélrák szűrését. Szeretném hangsúlyozni, hogy az egyéni panaszok irányába is elmozdulunk.

- Miért olyan fontosak ezek a szűrések?

- Sajnos hazánkban az emberek többsége fél szűrővizsgálatra menni, mondván: „Mi van, ha kiderül valamilyen betegség?" Ám azt kell tudatosítani, hogy ha idejében ismerjük fel ezeket a betegségeket, akkor ezek gyógyíthatók. Még a daganatos betegségek is. Magyar sajátosság, hogy a daganatos mortalitási skálán a 27 EU-ország közül az első és második helyen vagyunk a nők, illetve a férfiak csoportjában. Svédországhoz viszonyítva hatszor annyi magyar hal meg daganatos betegségben, mint ott. A szűrőprogram a betegnek fontos, hiszen ezzel is felhívjuk a figyelmét arra, hogy a betegségek szűrhetők, és a megfelelő időben végzett szűrővizsgálattal a kimenetel megváltoztatható. Mondok egy konkrét példát. Azzal, hogy elkezdtük a rendszeres mammográfiás szűréseket, kifejezetten az emlő daganatos megbetegedéseire összpontosítva, a WHO adatai szerint, ha jól emlékszem, az emlőtumorban meghaltak száma egyharmadával csökkent!

- Az orvosi kivizsgálástól való félelmen kívül a stressz is közrejátszhat a magas halálozási számban?

- Mindenképpen. Magasabb a stressz-szintünk, több a dohányzó, kevesebbet mozgunk. Mindenkinek másodállása, harmadik állása van, sokaknak nincs is pénzük arra, hogy sportolni járjanak, elterjedt az alkoholizálás; tehát ez több tényezőtől függ. E környezeti tényezőkön kívül persze az is közrejátszik a halálozási mutatókban, hogy kevesen járnak szűrővizsgálatokra. Nagyobb támogatásra volna szükség a média részéről, hogy az emberek elmenjenek az életkoruk szerint indokolt rendszeres szűrővizsgálatokra. Persze a vezető beosztásúak, menedzserek kifejezetten túlterheltek, de manapság mások is. Nem lehet kijelenteni, hogy egy beosztottat annyival kevesebb stressz érne. A fejfájás-ambulancián is dolgozom. A fejfájás kialakulásában - genetikai oldalán kívül - legalább annyira fontosak a körülmények: a betegek nem alusszák ki magukat, nem sportolnak, elhíznak, számítógép előtt ülnek. Már az életmóddal is rengeteg betegség jár együtt: cukorbetegség, magas vérnyomás és a többi. Ezek mind megelőzhetők, ha csak annyi figyelmet fordít magára a beteg, hogy rendszeresen sportol és eleget pihen. Ezeket tudatosítani kell bennük.

- Hogyan lehetne másképp nevezni a menedzserszűrést?

- Éves megelőző szűrésnek. Például nők körében évente javasolt méhnyakrákszűrést végezni a szexuális élet megkezdése után, férfiaknál 40 év fölött, ott a prosztatatumor miatt. Azért a nemzetközi irányelvek megmondják, mit, mikor és milyen gyakorisággal kell elvégezni. Nálunk rendszerint a betegek a más klinikákon megszokott rutinnal érkeznek hozzánk, s inkább mi vagyunk azok, akik megpróbálják őket lebeszélni azokról a vizsgálatokról, amelyeknek az adott pillanatban nincs értelme.

- A klinikának van összehasonlítási alapja a hazánkban dolgozó vagy itt élő külföldiekkel?

- Nálunk, a Rózsadombon a páciensek fele külföldi. Például jönnek hozzánk amerikai betegek, hogy elmúltak ötvenévesek, szeretnének menni vastagbéltükrözésre. Olyan magyar beteggel praxisom során még nem találkoztam, aki ennyire tudatában lenne annak, mire van szüksége. Azért is jó, ha a páciens legalább egyszer bejön, mert legalább informálhatjuk, melyek azok a vizsgálatátok, amelyek korából, neméből, anamnéziséből adódóan hasznosak a számára.

- Cégek is jelentkeznek önökhöz az alkalmazottaik szűrésére?

- Jellemzően inkább egyének, bár mostanában jelezte pár cég, hogy érkeznek tőlük munkatársak. Általában egymást ajánlják a páciensek. Előfordul, hogy egy cégtől nem is egyszerre jönnek, hanem egymás után, miután egyikük már megfordult nálunk, és elégedett lett a szolgáltatással. A jövő az, hogy cégekhez, nagyobb tömegekhez is eljussunk.

- Mivel győzhetők meg a cégek?

- A vállalatoknak azért éri meg az alkalmazottaik rendszeres szűrése, mert kevesebb lesz a mulasztás. Például a fejfájás esetében könnyedén kimutatható, hogy a fejfájós betegek panaszainak is van egy csalási, és egy társadalmi következménye. Ha azonban kezelik, és jól kezelik őket, kevesebbet fognak hiányozni, kevesebbet lesznek betegek.

Kérdése lenne időpontfoglalás előtt?

Ha bizonytalan, milyen orvoshoz, milyen vizsgálatra foglaljon időpontot, segítünk! Kérjen ingyenes visszahívást személyi időpontmenedzserünktől, aki panaszai alapján segít megtalálni a megfelelő szakorvost.

Mikor hívjuk vissza?