A várandós nő, a magzat és az újszülött védelme kiemelten fontos, mert ebben az átmeneti időszakban a kismama, a magzat és az újszülött szervezete esendőbb, egyes fertőző betegségek lefolyása, szövődménye súlyosabb lehet. Milyen lehetőségeink vannak annak érdekében, hogy ezt a védelmet kialakítsuk?
A téma átgondolásához három megközelítést alkalmazunk.
1. Az első aspektus az, hogy várandósság ideje alatt az anya immunrendszere „szándékosan” le van gyengülve annak érdekében, hogy a genetikailag félig idegen (apai sejtek miatt) magzatot a szervezete elfogadja. Ennek előnye, hogy a magzat zavartalanul fejlődik, hátránya viszont az, hogy az anya fogékonyabb bizonyos fertőző betegségekkel szemben és a fertőző betegségek súlyosabban zajlanak le, mint nem várandós nők esetében. Erre példa az influenza vírus okozta megbetegedés, amely hazánkban minden évben november és március közötti időszakban okoz járványos megbetegedést. Külföldre történő utazás során védőoltási tanácsadóval való konzultáció ajánlott annak érdekében, hogy csökkentsük a fertőző megbetegedések kialakulásának kockázatát.
2. A második aspektus az, hogy vannak olyan fertőző megbetegedések, amelyek nem csak az anyát betegítik meg, hanem súlyos fejlődési rendellenességet vagy a magzat méhen belüli súlyos megbetegedését okozzák. Ilyen a rubeola és a bárányhimlő vírusok okozta megbetegedés. Mindkettő klasszikusan gyermekbetegség, a betegséget átvészelve hosszan tartó védettség alakul ki (a vírussal való ismételt találkozás esetén nem alakul ki ismét betegség). Mindkettő védőoltással megelőzhető megbetegedés. Rubeola ellen a gyermekek 1989 óta kötelező védőoltást kapnak. A bárányhimlő elleni védőoltás azonban nem kötelező (hazánkban 2003 óta elérhető). Fontos kiemelni, hogy mindkét vírus elleni oltóanyag élő, gyengített kórokozót tartalmaz, emiatt várandósság ideje alatt nem adható. A rubeola és a bárányhimlő elleni védettséget ajánlott családtervezés keretén belül ellenőrizni és amennyiben a védettség nem megfelelő, úgy még a fogantatás előtt védőoltást adni. Várandósság alatt betegségre utaló tünetek hiányában, a „biztonság kedvéért” végzett ellenanyag szint mérés nem ajánlott, mert a várandósság alatt bekövetkező immunológiai változások befolyásolják a laboratóriumi tesztek értékelhetőségét. Amennyiben várandósság alatt felmerül rubeola vagy bárányhimlő fertőződés gyanúja, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni
3. A harmadik aspektus az, hogy az újszülött immunrendszere az első fél évben még éretlen, ezért a fertőző betegségekkel szemben fogékonyabb, illetve vannak olyan oltások, amelyek nem adhatók közvetlenül a születés után. Az újszülöttet ebben az időszakban kétféleképpen védhetjük meg a fertőző betegségekkel szemben. Az egyik elméleti háttere az, hogy az anyai ellenanyagok a terhesség 16. hetétől kezdenek átjutni a méhlepényen keresztül a magzatba, az ellenanyag transzport mennyisége folyamatosan emelkedik a terhesség előre haladtával. Ez azt jelenti, hogy a várandósság alatt beadott oltóanyagra az anya szervezete által termelt ellenanyag közvetett módon megvédi majd születés után is az újszülöttet. Ezt használjuk ki influenza vírussal való megbetegedés esetén, az újszülöttnél ugyanis az influenza vírus okozta megbetegedés súlyos, védőoltás pedig csak fél éves kora után adható. Ezért minden olyan várandósnak, aki várhatóan influenza szezonban (november-március) fog szülni, ajánlott a védőoltás nem csak a saját (lsd fent), hanem újszülöttje védelme érdekében is.
A szamárköhögés a gyermekek kötelező védőoltásának köszönhetően hazánkban ritka, azonban újszülött korban súlyos megbetegedés. A serdülők és felnőttek védettsége azonban a kor előre haladtával csökken, emiatt a baktérium torokban való hordozása és emiatt cseppfertőzéssel a környezet megfertőzése előfordulhat. Az újszülött szamárköhögés elleni védőoltást csak második hónapos korától kap. Ezért előfordulhat, hogy ebben az időablakban a még oltatlan újszülöttet közvetlen környezetében élő serdülő vagy felnőtt fertőzi meg. Emiatt úgynevezett fészekimmunitás kialakítása ajánlott, ami azt jelenti, hogy családtervezés keretén belül az újszülött közvetlen környezetében lévő olyan személyeket oltjuk, akik a megelőző 10 évben nem kaptak szamárköhögés elleni védőoltást. Az anyát pedig szülést követően, a szoptatási időszakban oltjuk.
FONTOS!
Védőoltási tanácsadásra hozza magával védőoltási könyvét!
A védőoltásokkal kapcsolatban részletesebben itt olvashat.
