Blogbejegyzésünkben ezeket a tévhiteket szeretnénk eloszlatni dr. Gullai Nóra szülész-nőgyógyász szakorvosunk segítségével.
Sokan félnek az ultrahangvizsgálattól a várandósság alatt, azt gondolják, hogy esetleg valamilyen ártalmat okozhatnak a babának. Ez a kérdés természetesen a szakembereket is foglalkoztatta és tudományos módszerekkel keresték rá a lehető legpontosabb választ.
Az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatait összegző, WHO által publikált közlemény eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok biztonságosak. Nem rontják a szülészeti kimenetelt, nem okoznak egészségkárosodást, nem fokozzák sem a mentális, kognitív problémák, sem pedig a gyermekkori daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, hiába jelennek meg időről időre ezzel kapcsolatos rémhírek.
Az ultrahang hatása
Mivel az ultrahang - mint minden hang - mechanikai rezgés, kétségtelen, hogy van fizikai hatása, ez azonban a diagnosztikában használt paraméterek mellett nem okozza a magzat egészségkárosodását. Az egyik fizikai hatás lehet a vizsgált szövet hőmérsékletének emelkedése, de ennek mértéke diagnosztikus ultrahangvizsgálat során olyan kicsi, hogy szöveti károsodásól nem kell tartani. A vizsgálófej pedig ha kissé fel is melegszik, annak oka a vizsgálófejben működő elektromos készülék hőkibocsátása és a fenti hatástól független, nincs kapcsolatban a magzatvíz vagy a magzati szövetek hőmérsékletével.
A másik fizikai hatás, amivel gyakran ijesztgetik a várandós nőket, az úgynevezett kavitációs hatás, aminek a lényege, hogy a mechanikus rezgés kapcsán a szövetben apró gázbuborékok keletkezhetnek. Ez a kavitációs hatás elsősorban ott jelentkezhet, ahol valamilyen gáz találkozik más halmazállapotú szövettel. Egyrészt méhen belül nincs gáz, így ezért sem kell ettől a jelenségtől tartani, másrészt a kavitációs hatás diagnosztikus készülékek esetén egyébként sem éri el az emberi szövetekre káros határt.
Az ultrahangvizsgálat során a legnagyobb kellemetlenséget a várandós nő számára a has vizsgálófejjel történő nyomása és maga a fekvő testhelyzet okozhatja. A magzatnál sem tapasztalható olyan reakció, amely alapján arra következtethetnénk, hogy méhen belül fájdalmat vagy egyéb kellemetlen érzetet keltene a vizsgálat. Ennek kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy a két legnagyobb részletességű és leghosszabb ultrahangszűrés idején, a 12. és 20. héten a fájdalomérzéshez szükséges idegi hálózat még nem fejlődött ki, illetve túlságosan éretlen, tehát minden bizonnyal a magzatok számára sem jár kellemetlenséggel az ultrahangvizsgálat.
A legfontosabb diagnosztikai eszköz várandósság alatt
A várandósság alatt végzett ultrahangvizsgálatok az egyik legfontosabb szűrő- és diagnosztikai módszernek számítanak: segítségükkel észre tudjuk venni az esetleges fejlődési rendellenességeket és egyéb eltéréseket és ezek kezelését már magzati korban meg tudjuk tervezni.
- Az első trimeszteri kiterjesztett szűrés segítségével az általános fejlődési rendellenességek 60%-át, a súlyos, felismerhető szívhibák 90%-át ki tudjuk szűrni
- Az alkalmazott genetikai kockázatbecslő módszerrel a Down-szindrómás esetek 96-98%-a kiszűrhető.
- A második trimeszterben tovább növelhető a hatékonyság, a 20. hét végére az összes ultrahangvizsgálattal felismerhető fejlődési rendellenesség 90%-a, míg a súlyos szívhibák mintegy 100%-a kiszűrhető.
- A 30. heti ultrahangvizsgálat célja elsősorban a magzat növekedési ütemének, valamint a köldökzsinór és az agy vérkeringésnek az ellenőrzése, emellett néhány kisebb, csak ebben a terhességi korban felismerhető eltérés szűrése történik meg.
További információk RMC Magzati Medicina központunk oldalán érhetőek el.