Dr. Dohán Orsolya, rendelőnk belgyógyász, endokrinológus szakorvosa miután több éven át dolgozott egy New York-i kutatócsoportban, hazatérve, itthon saját kutatást is végez a nyálmirigy daganatok területén: az eredetileg a pajzsmirigydaganatok kezelésében főszerepet játszó NIS fehérje egyéb szervekben való alkalmazási lehetőségeit vizsgálja.

Mivel a sejtmembránban elhelyezkedő NIS szimporter képes a keringésből a sejtekbe pumpálni a radioaktív jódizotópokat, tovább terjedhet azoknak a daganattípusoknak a köre, amelyeknél lehetővé válhat a sugárzó terápiás izotópok célzott és lokális alkalmazása. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy sugárterhelés és a másodlagos daganatok kialakulási esélyének minimalizálásával lehet hatékonyan kezelni a daganatokat, ráadásul a korszerű képalkotó rendszerek (SPECT-CT és PET-CT) segítségével a rosszindulatú elváltozások pontosabban feltérképezhetővé válnak.

Nemzetközi szinten két fontos előrelépés is történt az utóbbi pár hónapban. A New York-i Sloan-Kettering rákcentrumban olyan áttétes pajzsmirigy daganatok kezelésében tettek áttörő felfedezést, amelyek a hagyományos nagy dózisú radiojód kezelésnek ellenállnak, mivel a NIS termelődésének csökkenése vagy sejtmembránban való hiánya miatt nem képesek felvenni a sugárzó jódot. Egy új gyógyszerrel – mely a daganat burjánzását fenntartó jelátviteli útvonalat gátolja -, a selumenitibbel azonban két legyet ütöttek egy csapásra, mert míg a gyógyszer maga is specifikusan blokkolja a rákos sejtek szaporodását, ezenkívűl fokozza a rákos sejtekben a NIS termelődését, és így a radiojód felvételét. A daganat növekedését akadályozó célzott gyógyszerek már eddig is ismertek voltak, ám olyan, ami még a terápiát, azaz a daganat teljes kiírtását is lehetővé teszi még nem akadt, ezért ez igazán szenzációs eredménynek számít az onkológia világában. 

A Mayo Klinikán pedig a John C. Morris által vezetett kutatócsoport befejezte a prosztata rák NIS által közvetített radiojód terápiájának preklinikai állatkísérleteit, megkezdték a Humán I. fázisú kísérleteket (azaz, amikor önkéntesek bevonásával kutatják a gyógyszer hatékonyságát és biztonságosságát emberek esetében). Adenovírus vektorral juttatják be a NIS molekulát kódoló gént a prosztatába, olyan prosztata carcinomás betegekben, akiknél külső besugárzás után visszatért a daganat. 

Dr. Dohán Orsolya számára nagy öröm, hogy lehetőség van nemzetközi élvonalbeli kutatásokra, és bízik a sikeres folytatásban. Jelenleg a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság kutatási támogatását elnyerve vizsgálja a NIS expresszióját nyálmirigy daganatokban. Ennek folytatása a preklinikai vizsgálatok jelentenék, ezután lehet majd arra az ösvényre lépni, ami a mindennapi klinikai alkalmazáshoz vezet.