Dr. Baló Tímea belgyógyász, endokrinológus, diabetológus szakorvosunk összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

Mi a csontritkulás?

Az osteoporosis, köznapi nyelven csontritkulás a csontrendszer szisztémás betegsége, melyet alacsony csonttömeg és a csontszövet mikroszerkezeti eltérései jellemeznek, ennek következménye a fokozott törési rizikó. Vagyis ahogyan a neve is jelzi, a csontok porózussá, lyukacsos szerkezetűvé válhatnak. A betegség Magyarországon körülbelül 1 millió embert: köztük körülbelül 600 000 nőt és 300 000 férfit érint. Mivel kezdetben tünetmentes, diagnózisa sok esetben elmarad, vagy késik, és csak a kialakult csonttörések hívják fel rá a figyelmet. A csontritkulás jól ismert oka nők esetében a változó kor, de számos ritkább betegség, vagy kórállapot is állhat a háttérben.  Az osteoporosis következtében bekövetkező csípőtáji, gerinc és alkartörések rontják az életminőséget, valamint jelentős mértékben emelik a betegséggel összefüggő halálozást is.

Mindezek miatt nagyon fontos, hogy felmérjük a rizikófaktorokat, változtassunk az életmóddal javítható paramétereken, valamint időben, még a csonttörések kialakulása előtt felismerjük a már érintett betegeket, és megfelelő kezelésüket elkezdjük. A már diagnosztizált betegek esetében figyelni kell a kezelés folyamatosságára, a terápiás szünetek elkerülésére, mely a Covid-19 járvány alatt sajnos sok esetben háttérbe szorult.

Hogyan lehet megelőzni a betegséget fiatal korban?

A megelőzésben nagyon fontos szerepe van a csontépítés fokozásának, melynek legfőbb alappillére a megfelelő táplálkozás és a fizikai aktivitás. Néhány vitaminnak és ásványi anyagnak ugyanis kiemelkedő szerepe van a csontok megfelelő szerkezetének fenntartásában. Ezért a táplálkozás felmérésében figyelmet fordítunk a szükségletnek megfelelő kalcium és fehérjebevitelre, javaslatot teszünk a D-vitamin-szint ellenőrzésére és pótlására.

Milyen tünetek esetén gondoljunk osteoporosisra?

A betegség sok esetben sajnos semmilyen tünetet nem okoz, ilyenkor csak célzott vizsgálatokkal, a veszélyeztetett páciensek szűrésével fedezhetjük fel. Amennyiben mégis jelentkeznek tünetek, úgy háti fájdalom, emésztési, légzési panaszok, esetleg a testmagasság csökkenése hívhatja fel rá a figyelmet.

Hogyan diagnosztizáljuk?

A diagnózis felállításához szükség lehet a csonttörési rizikó felmérésére a WHO által kidolgozott becslési kérdőív kitöltésével, valamint fájdalommentes laboratóriumi- és röntgen vizsgálatra, csontsűrűségmérésre.

A csontsűrűségmérés is kiemelt fontosságú szűrővizsgálat, hiszen minél hamarabb ismerjük fel a problémát, annál hamarabb kezdhetjük el a kezelését és csökkenthetjük a tüneteit. Nőknél változó kor után, férfiaknál 50 év felett javasolt elvégezni rendszeresen, 2 évente, 65 év felett pedig évente.  Továbbá fokozott rizikójú betegség, életmódbeli tényező vagy gyógyszerszedés is indokolhatja a vizsgálatot: például pajzsmirigybetegség, hormonzavarok, kalciumszegény táplálkozás, tartós szteroid szedés, túlsúly, felszívódási zavar, dohányzás, gyakori alkoholfogyasztás.

Mit tehetünk, ha igazolódott a betegség?

Ha időben fény derül a csontritkulásra, akkor lassítható a folyamata, megelőzhető és csökkenthető a csonttörések előfordulása. A gyógyszeres és életmódbeli változtatással járó kezelés elsődleges célja a csontállomány csökkenésének megállítása, progressziójának lassítása, és a törések megelőzése. Az optimális kezelési mód kiválasztásában endokrinológusaink, reumatológusaink készséggel állnak rendelkezésükre.