A vérszegénységet legegyszerűbb a legprecízebben mérhető hemoglobin koncentrációval definiálni: nőknél 120, férfiaknál 130 g/L-nél alacsonyabb értékű állapotot tekintünk vérszegénységnek. Vérszegénységnek nagyon sok fajtája van, alapvetően két csoportot kell elkülöníteni: csökkent hemoglobin szintézis, és fokozott vörösvérsejt vesztés.

Mi okozhatja?

A csökkent hemoglobin termelésnek is sokféle oka lehet. Statisztikusan a vashiány (ritkábban B12 vagy folsav hiány) a leggyakoribb, ilyenkor valamely vérvesztéssel több vas távozik a szervezetből, mint amit a beteg szervezete a táplálékból felszívni képes. Ha ez a helyzet fönnmarad, akkor a vashiány vissza fog térni.

Egyszerű vérvizsgálattal könnyen azonosítani lehet, és gyógyításuk is egyszerű: pótolni kell a hiányzó összetevőt. Persze itt soha nem szabad megállni, meg kell keresni az okot. Vashiányt például szinte mindig vérzéses vasvesztés okoz – ennek lehet természetes oka (menstruáció), de állhat súlyos betegség (például gyomor-bélrendszeri daganatok) a háttérben.

Honnan ismerhetjük fel a vashiányt?

A vérszegénység fő tünetét az oxigénszállító kapacitás csökkenése okozza. Ezt a betegek teljesítmény-csökkenés, eleinte csak terhelésre, majd nyugalomban is észlelhető légszomj, gyengeség formájában élik meg.

Lehetnek a háttérben álló problémának sajátos tünetei is. Például a hosszan fönnálló kezeletlen vashiány egyik – a fejlett országokban szerencsére ma már elég ritkán előforduló – tünete a körmök kanál-szerű homorú eltorzulása, vagy a szájzug berepedezése. A hosszan fönnálló vashiány különös szokásokra is sarkallhatja a betegeket: vannak, akik ellenállhatatlan kényszert éreznek, hogy keményítőt, jégkockát, vagy akár földet rágjanak, egyenek – ennek a tünetnek „pica” (ejtsd: pika) a neve – szerencsére Magyarországon meglehetősen ritka tünet.

Orvos nélkül nem lehet megfelelően kezelni!

A már kialakult vashiányt jelen ismereteink szerint otthon, vagy recept nélkül elérhető szerekkel nem lehet megfelelően rendezni, ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy forduljon orvoshoz, ahol megfelelő kezelést kaphat. A vashiány rendezésére napi 200 mg elementáris vas szedése javasolt legalább 6-8 hónapig. Az otthoni készítményekben kevesebb, mint 10 mg, a recept nélküli készítményekben 10-20 mg vas van csupán. Nem beszélve a fönt már jelzett problémáról: a vashiány okát tisztázni kell, hogy az esetleges súlyos betegséget idejében fölfedezzük. Természetesen sokkal gyakoribb, hogy nem ez áll a háttérben – éppen ahhoz kell a tapasztalt orvos, hogy megítélje: kit kell és kit nem kell részletesebben vizsgálni.