Az iskolakezdés kihívásokkal teli időszak a gyermek és a szülők részére egyaránt, és ez nem az első izgalommal teli héten, hanem az azt követő 3-4. hétben jelentkezik csak igazán. A szülők aggódnak, keresik a helyüket, hogyan tudják gyermeküket segíteni és nem hátráltatni, illetve bizonytalanok, milyen jeleket kell figyelniük, ha a gyermek esetleg túl korán került az iskolapadba. Baky Ildikó gyermekpszichológusunk az alábbi tanácsaival szeretne segíteni a szülőknek, hogy megkönnyítsék gyermekük boldogulását.
- Fontos, hogy a gyermekünk ne aggódó, hanem nyugodt, kedves, megértő, de biztos hátteret nyújtó szülőket lásson, akik nem érzéketlenek a jelenségre, de nem is vonódnak be érzelmileg, hanem kívülről nyújtanak támaszt.
- Erősítsük a gyermekben, hogy érthető, ha izgul eleinte, nincs ezzel semmi gond. A többi társa is pont így érez.
- Biztosítsuk az otthoni békés, kellemes légkört. Ha valami ezt akadályozza, akkor próbáljuk a minimálisra szorítani a kellemetlenségeket.
- Ne legyen túl sok újdonság. Éppen elég az iskolakezdés kihívásaival megbirkózni, ha lehet, több új dolgot most ne vezessünk be, változtassunk meg, pl. új foglalkozás, költözés, lakás átalakítás.
- Időben feküdjön le este aludni, 10 órát legalább aludnia kell, ennyi a szükséglet még ebben a korban. Legyünk ezzel kapcsolatban szigorúak. Ha kipihent a gyermek, jobban teljesít, jobb a kedve és terhelhetőbb. (Lefekvés előtt pedig mindenképpen kerüljük a tévézést, telefonozást, egyéb elektronikai játék használatát.)
- Biztosítsuk a nyugodt reggelit, ne legyen a reggeli indulás hektikus rohanás.
- A kellemes élményeknek örüljünk együtt, beszélgessünk róla, mindez oldja gyermekünk esetleges szorongását is.
- Hagyjunk időt a gyermeknek az evésre, pihenésre, regenerálódásra. Az iskola sikeres elvégzéséhez az egyik legfontosabb dolog a motiváció, az érdeklődés fenntartása. Segítsünk ebben.
- Van, aki egyenesen igényli, hogy szülőjével megossza és átbeszélje a feladatokat, az „együtt bepakolást”, lecke átnézést. Ez a gyermek személyiségétől, érettségétől is függ. Legyünk ebben partnerek, hiszen előbb-utóbb úgyis önállóan végzi majd ezeket a feladatokat. De a gyermek feladatait ne végezzük el helyette. Vonatkozik ez a hegyezésre, leckeírásra, pakolásra, hiszen a cél a gyermek önállóságának a fejlesztése. Ha úgy látjuk, nem képes még megfelelő minőségű önálló feladatmegoldásra, leckeírásra, érdemes leülni mellé, és türelmesen rávezetni a megoldásokra. Ezzel elősegíthető, hogy a későbbiekben ő maga érezze és tudja, milyen sorrendben, hogyan fogjon hozzá a feladatok megoldásához, így tud rutint szerezni a folyamatokban.
- Hiányosságok esetén, készségeinek fejlesztése játékos módon is elérhető – és ebben sokkal szívesebben vesznek részt a gyerekek.
- Ha szabadidő, akkor ne gyötörjük az iskolával. A hétvége, szünetek arra valóak, hogy kipihenje magát, nem az esetleges lemaradások pótlására. Ha ilyenkor hagyjuk pihenni, feltöltődni, regenerálódni, sokkal jobban teljesít utána.
- Végezetül, tartsuk szem előtt, hogy a legjobb fejlesztő a jó szülő-gyermek kapcsolat - a szeretetteli odafordulás, figyelem és türelem a gyermek kíváncsiságának a kielégítésében.
Sok sikert, örömet kívánunk az iskolakezdéshez! Ez nem csak a gyermekeknek, de a szülőknek is egy nagy pillanat, élvezzétek.
