A nemzetközi és hazai protokoll alapján a sportorvosi szűrővizsgálatok elvégzését általában évente-két évente javasolják, mely magába foglalja a kérdőíves adatfelvételt (családi és egyéni kórelőzmények), laboratóriumi-, fizikális vizsgálatokat és kiemelten a szívműködés ellenőrzésére szolgáló kardiológiai szűrést.

A különösen nagy terhelésnek kitett élsportolóknál szükség lenne rá, hogy már sportolói karrierjük kezdetén elvégezzék náluk azokat a szűrővizsgálatokat, amelyekkel még időben kiszűrhetők a korábban fel nem ismert, és a későbbiekben is rejtve maradó szívproblémák, rejtett szívbetegségek. Így nagyobb eséllyel megelőzhető például a sportolók körében egyre gyakrabban bekövetkező szívhalál.
 

A kardiológiai diagnosztika alapvizsgálatához tartozik a nyugalmi EKG vizsgálat, mely egy olyan pár másodperces pillanatképet ad a szív elektromos működéséről, melyből csakis heveny állapotokban – épp fellépő szívritmuszavarokban – nyerhető ki a diagnosztikus kóros eltérés. A csekély vagy az EKG vizsgálatkor éppen tünetet nem adó krónikus szívkoszorúér-betegség pedig gyakran rejtve marad. Ezért más, fejlettebb kardiológiai módszereket is kell alkalmazni, elsősorban terheléses szívvizsgálatokat és szívultrahangot.

Terheléses EKG:

A vizsgálat során futószalagon vagy kerékpáron, terhelés közben készült EKG felvétel, majd ezt követően vérnyomás- és pulzusszabályozás elemzés történik. Sajnos a módszernek azonban jelentős diagnosztikus korlátai vannak, rejtett szívproblémákkal rendelkező betegek mintegy harminc százaléka nem diagnosztizálható ezzel a módszerrel. Ezért az EKG vizsgálatnál érzékenyebb, nagyobb találati valószínűségű vizsgálatokra is szükség van, csak úgy, mint a szívultrahang.
 

Szívultrahang:

A szívultrahang vizsgálatkor (echokardiográfia) a szív részei, meszesedések tizedmilliméter pontossággal lemérhetőek, a szívüregi nyomások, pitvarok és kamrák közötti áramlások, visszaáramlások, a szív kilökő erejének mérésével. A veleszületett és szerzett szívizom-betegségek felismerésében egyedülállóan fontos módszer, viszont a korszerű műszereken túl, a szívultrahang vizsgálatokhoz megfelelően képzett, járatosságot szerzett kardiológus szakorvos szükséges.

A szívizom fokozott vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják. Jelentős sportteljesítménykor a koszorúerek 4-6 szoros kitágulása biztosítja a szív megnövekedett oxigénigényét, vérellátását. Szűkületkor azonban a koszorúerek nem tudnak eleget tenni a fokozott oxigénigénynek, s ez vérellátási zavarokat okoz.

A szív szerkezeti és működési alkalmazkodása révén alakul ki az úgynevezett sportszív, amely nem kóros szívnagyobbodás. Ma már a szívultrahang segítségével megállapítható, hogy a szívnagyobbodás valóban ártalmatlan-e, tehát a sport természetszerű következménye, vagy pedig már szívbetegség jele.
 

Holter:

A 24 órás szívmonitor a szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítésére alkalmas, amely a mindennapos megszokott tevékenység közben zajlik és különböző, csak időszakosan kialakuló eltérések, például ritmus-zavarok detektálására szolgál. Vannak ugyanis olyan EKG elváltozások, amelyek nem mutatathatók ki folyamatosan, vagyis egy pár percig, pár másodpercig tartó, hagyományos EKG-n nem láthatók.

Klinikánkon ezeket a kardiológiai vizsgálatokat Prof. Kádár Krisztina irányítja.