h_kutya_kislany.JPG
Az allergia a XXI. század világméretű, népegészségügyi problémája. Az allergiás betegségek előfordulási gyakoriságának növekedése az utóbbi 15 évben elképesztő méreteket öltött. A fejlett országokban eléri a 15%-ot. Becslések szerint az Amerikai Egyesült Államokban évente 14,1 millió orvos - beteg találkozás történik alapellátási szinten allergiás rhinitis (orrnyálkahártya és melléküregek gyulladása) miatt.

A betegek kb. 50-60%-nak családjában már fordult elő allergiás megbetegedés. Egyes kromoszóma rendellenességek kapcsolatba hozhatók allergiás tünetek megjelenésével, mely azt sejteti, hogy az allergiás állapotokra való hajlam örökölhető. Ezen túl azonban számos környezeti, és életmódbeli tényező is szerepet játszik az allergia kialakulásában.
A szénanátha például ritkább azoknál a gyerekeknél, akiknek több testvérük van, nagyobb családban élnek. Ugyancsak az allergiás betegségek csökkenését mutatták ki a kutyatartó családok gyermekei esetében.
Az elsőszülött gyerekeknél viszont gyakoribb a betegség előfordulása. Fertőzések allergiát csökkentő hatásáról, valamint az első életévben kapott többszöri antibiotikus kezelés kockázatemelő effektusáról gyakran esik szó. Az élet első hónapjában elszenvedett nagy allergénterhelés is rizikótényező, így a betegség nagyobb gyakoriságát észlelték a tavaszi-nyári hónapokban születettek között.
A hosszú ideig tartó anyatejes táplálás preventív faktornak bizonyult. Az egy éves kora után is szoptatott gyermek esetében azonban ez a jótékony hatás már nem érvényesül.
A szociális faktorok és a foglalkozás szerepét tekintve az allergiás betegségek gyakoribbak a szellemi munkások, és a jó szociális viszonyok között élők között. Mindez összefüggésben állhat azzal is, hogy a tanult társadalmi réteg korábban és gyakrabban fordul orvoshoz.
A légszennyezettség szerepe a rhinitis (nátha) tüneteinek súlyosbításában egyértelműnek tűnik, mégis kevés tanulmány erősíti meg bizonyossággal ennek oki szerepét a kór kialakulásában.
A jellegzetes szem-, és orrtüneteken kívül a betegek krónikus fáradtságról, alvászavarról, fejfájásról, panaszkodnak. Továbbá beszámolnak kognitív, pszichés és finom mozgásos (pszichomotoros) zavarokról, illetve a verbális készségek, és a memória hanyatlásáról is. Ennek megfelelően elmondható, hogy az allergiás nátha kifejezetten rontja az egészséggel kapcsolatos életminőségi mutatókat.

A tartós tünetek, elsősorban az orrdugulás, orrviszketés, valamint az allergiával gyakran együtt előforduló alvás alatti légzészavar (obstruktív alvási apnoe), melyek miatt romlik az alvás minősége. Az egész napos kínzó tünetek, a betegség optimális kontrolljának nehézsége, illetve a betegség krónikus volta miatti pszichés tényezők mind egyértelműen az alvásminőség romlását idézik elő. Nagy esetszámú (n=2355) tanulmányban az allergiás náthás páciensek több mint 80%-a számolt be éjszakai orrdugulásról, 17%-uk ezt a legzavaróbb panasznak tartotta. Ugyancsak nagyobb arányban számoltak be nappali fáradtságról, nem pihentető alvásról. Krónikusan horkoló gyermeknél háromszor gyakrabban észlelhető, hogy valamilyen allergénnel szemben érzékennyé váltak, mint a nem horkoló társánál. A kezelő orvos feladata, hogy figyeljen e tényezők lehetőségére és a magas rizikójú betegeket ezek tudatában kezelje és tájékoztassa.
Egy vizsgálat eredményei szerint az allergiás páciensek többségének közepesen súlyos, vagy súlyos a betegsége, egyharmaduknál un. társult betegség, leggyakrabban asthma is észlelhető.

A betegek és orvosaik betegséggel kapcsolatos beszámolóit összehasonlítva megállapítható, hogy a páciensek súlyosabbnak ítélték meg saját betegségüket, mint kezelőorvosaik. A folyamatosan fennálló tünetektől szenvedő betegek jobban érezték a rhinitis (nátha) életminőségre kedvezőtlen hatását, mint azok a páciensek, akiknek a szimptómái időnként visszatérő jellegűek voltak.
Az allergiás betegségek kezelésében az elsőként választott szerek a H1-receptor-gátló gyógyszerek (klasszikus antihisztaminok).
A második generációs antihisztaminok biztonságosak, szájon át szedve az orrtünetek mellett, a szem és a garat panaszait is jótékonyan befolyásolják. Általában nem okoznak álmosító, bágyasztó mellékhatásokat, amely igen fontos az amúgy is fáradékonysággal kísért betegségben. Az antihisztaminok - enyhébb esetben - helyileg a szembe és az orrba is alkalmazhatók. Az allergiás gyulladás leghatékonyabb gyógyszere a nazális szteroid spray, amely ma már szintén megbízhatóan alkalmazható, akár hosszabb távon is. Mindkét szer gyermekeknek is adható.
Allergiás vagy perzisztáló nátha esetében mindenképpen javasolt a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat abból a célból, hogy elkülönítsük az egyéb orrbetegségeket és megállapítsuk a társult kórokokat (pl. középfül-, melléküreg-gyulladás, orrpolip stb.).

Tél közeledtével a legtöbb allergiától szenvedő ember fellélegzik: vége a pollenszezonnak! Nyugalmasabb hónapok jönnek. Sokuk számára azonban folytatódik a kínszenvedés, sőt némelyikük allergiája éppen ilyenkor erősödik fel. A fűtési szezon beindulásával a légutak nyálkahártyája könnyen kiszárad, így érzékenyebb a mechanikai allergénekre, mint pl. a házi por, penészgomba, állatszőr, légszennyező anyagok, vagy a lakásban maradt pollenek.

A légúti allergiás tünetek az újgenerációs gyógyszerekkel sikeresen kezelhetők, és jelentősen javítják a betegek életminőségét egészen a tünetmentesség eléréséig. Forduljon bizalommal fül-orr-gégész és allergológus szakembereinkhez.

Kérdése lenne időpontfoglalás előtt?

Ha bizonytalan, milyen orvoshoz, milyen vizsgálatra foglaljon időpontot, segítünk! Kérjen ingyenes visszahívást személyi időpontmenedzserünktől, aki panaszai alapján segít megtalálni a megfelelő szakorvost.

Mikor hívjuk vissza?