Mi a fülzúgás?
Fülzúgásról (tinnitusról) akkor beszélünk, ha az érintett olyan hangokat hall, amelyek nem külső forrásból származnak. A hang sokféle lehet, például: kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés, csengés, ciripelés. A tinnitus lehet folyamatos vagy időszakos. Az érintett bárhol, bármikor észlelheti: telefonon beszélgetés közben, a munkahelyen, vagy teljes csendben is. Jelentkezhet az egyik, vagy mindkét fülben, a fej közepén, de sokszor nehéz meghatározni, honnan indul – mintha belülről szólna.
Kit érinthet a fülzúgás?
A fülzúgás nagyon gyakori és minden korcsoportban jelentkezhet, még kisgyermekeknél is. Az emberek körülbelül 30%-a tapasztal fülzúgást valamikor az élete során, és a tartós fülzúgással élők aránya nagyságrendileg 10%. A tinnitus gyakoribb azoknál az embereknél, akik halláskárosodással vagy egyéb fülproblémákkal küzdenek, de normál hallás mellett is előfordulhat. Az, hogy mennyire zavaró a fülzúgás, egyénenként eltér. A legtöbb ember napi tevékenységeit nem zavarja, de a fülzúgással küzdő emberek kis százaléka szerint elviselhetetlen lehet, jelentősen ronthatja az életminőséget, zavarja a nyugodt alvást, a munkavégzést és egyéb mindennapi tevékenységet.
Mi okozza?
Nem tudjuk a pontos okát annak, mitől alakul ki fülzúgás, fontos leszögezni, hogy nem feltétlenül jelez betegséget. A tinnitus kialakulásának folyamata összetett, számos különböző oka lehet, többek között: fülzsír, zajártalom, az életkor előrehaladtával összefüggő hallásvesztés, bizonyos gyógyszerek mellékhatása, felső légúti fertőzések es az állkapocsízület (TMJ) rendellenességei.
A fülzúgás valamilyen típusú, akár szellemi, akár fizikai változásból származik, amely nem feltétlenül kapcsolódik a halláshoz. A panaszt különböző elektromos jelek idézik elő, amelyek a hallópálya bármely részén generálódhatnak a. A fülzúgás eredhet a fülből, a hallóidegből és az agyból is. Az említett elektromos jelek gyakoriak es legtöbbször nem érzékeljük őket. Előfordul, hogy bizonyos tényezők (például lelki hatás, halláscsökkenés) hatására ezeket a jeleket a szervezet hangként érzékeli, bár sokszor a kiváltó ok ismeretlen. Ha a fülzúgás egyszer tudatosul, az agy erre irányítja a figyelmünket és a tünet egyre zavaróbb lehet. Szerencsére a fülzúgás hátterében csak ritkán áll valamilyen súlyos rendellenesség, a kezelőorvos ennek a kizárásában segíthet.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fülzúgás az esetek többségében néhány napon belül magától elmúlik. Amennyiben ennél hosszabb ideje fennáll, vagy az első napoktól olyan erős, hogy rontja az életminőséget, érdemes vele mielőbb orvoshoz fordulni. Sürgős orvosi konzultáció indokolt, ha a fülzúgás fejsérülés után alakul ki, illetve hirtelen halláscsökkenéssel, az arc izmainak gyengeségével vagy forgó jellegű szédüléssel társul.
Milyen szakembert keressen fel először?
Elsőként egy fül-orr-gégészt javasolt felkeresni, aki részletes kikérdezés után megvizsgálja a hallójáratot és a dobhártyát, hogy nincs-e fülészeti probléma a tünet hátterében, az orr, garat állkapocsízület vizsgálata is fontos lehet. Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatokra (CT, MRI) és laborvizsgálatokra is szükség van. További fontos diagnosztikai vizsgálat a hallásküszöbök meghatározása és a tympanometria.
Mi tehet ön?
- A fülzúgás rendkívül gyakori. Legtöbbször a tünet enyhe és nem zavarja jelentősen a mindennapi életet. Tévhit, hogy a fülzúgás nem múlik el, a legtöbb esetben az idő múlásával csökken vagy eltűnik. Már ez a tény is sok embernek segíthet megbirkózni vele.
- A fülzúgás csendes környezetben általában erősebben érzékelhető. Halk, megnyugtató háttérhang, például rádió vagy televízió segíthet.
- A tünet stresszes, ideges helyzetben rosszabbodhat. Érdemes megtanulni ilyen helyzeteket kezelni, illetve kerülni. Ha többet pihen, valószínűleg kevesebb stresszt érez, és így kevésbé veszi észre a fülzúgást. A megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés az egyik leghasznosabb dolog, amit megtehet önmaga érdekében. Egy igazán egyszerű módszer a mély légzés vagy a jóga.
Hogyan kezelhető a fülzúgás?
A fülzúgás kezelésére nincs nincs konkrét gyógyszer vagy műtéti eljárás. Ennek ellenére, több különböző stratégia áll rendelkezésre, ami hasznos lehet az állapot enyhítésében
- Amennyiben a fülzúgás enyhe, sokszor elég a páciens megnyugtatása, tájékoztatása.
- Ha a tünet intenzívebb szükség lehet speciális pszichológiai konzultációra egyedül vagy úgynevezett TRT (Tinnitus Retraining Therapy) keretén belül.
- Ha a fülzúgás halláscsökkenéssel társul, a halláscsökkenés kezelése általában javítja a tünet állapotát. Attól függően, hogy mi áll ennek a hátterében, gyógyszeres kezelésre, műtétre vagy hallásjavító készülékre szükség lehet.
- A hangterápia egy széles körben alkalmazott módszer, amely sokszor segít enyhíteni a fülzúgást. Ez lehet például egy okostelefon applikáció, amely halk nyugtató hangot ad ki és elvonja a figyelmet a tinnitusról. Napközben használható egy hallókészülékre emlékeztető készülék (sound generator), amely fehér zajt bocsát ki.
- Pszichológiai technikák, mint a kognitív viselkedésterápia és relaxációs technikák, meditáció javíthatnak az állapoton.
