Globális immungyengeség
Az influenzajárvány elmaradása nem stimulálta a szervezetet, a védettségi szint erősítését, ahogy a megelőző években rendszeresen. Ezért idén egy kicsit mindenkinek gyengébb az immunrendszere, a szokásos vírusadagból kisebb is elegendő lesz a lebetegedéshez és ugyanaz az adag is jobban megvisel majd minket. A gyermekgyógyász azt is látja, hogy nem csak az influenza terjed idén jobban, hanem minden más vírus is (pl. kéz-láb-száj betegség).
Egy másik hatása az előző évek elmaradt járványának, hogy az idei hamarabb kezdődött és nem is a szokásos 6-8 hétig, várhatóan inkább hónapokig tart majd, és szélesebb tömegeket is betegít meg.
Dr. Papp László gyermekgyógyász-infektológus a tavaly elmaradt járvánnyal kapcsolatban hangsúlyozza a külső védelem szerepét: a maszk (bármilyen) egyfajta határvédelem, azért működik, mert a megfertőződés pillanatában az a fontos kérdés igazán, hogy a fertőző vírusadagból mennyi jut be a szervezetbe, illetve mennyi jut el belőle az orr helyett a tüdőig. Ez a vírusadag kórokozónkként és egyénenként is változik, hiszen más-más immunrendszer különböző adag vírussal képes megküzdeni. Hasonlóképpen ezt a határvédelmet erősítik a gyakori, alapos kézmosás és a másfél méteres távolságtartás.
A külső védelem után az oltással kapcsolatban az infektológus nem győzi hangsúlyozni, hogy nem élő vírussal oltanak, az oltóanyag valójában inaktivált, ún. alegység vakcina, amely az influenza vírusnak a felszíni antigénjeit tartalmazza (H és N) csupán. Az, aki arra panaszkodik, hogy az oltás után lett influenzás, annak a szervezetében már ott lappangott – tünetek nélkül – a vírus, a lebetegedésnek semmi köze az oltáshoz. Azt viszont egyszerű belátni, hogy akkor védjük igazán az arra legjobban rászorulókat – a 60 éven felülieket, a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedőket, a csökkent immunitásúakat és a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nőket – ha nem csak ők, de családtagjaik is kérik az oltást. Az influenza ugyan nem annyira halálos, mint a Covid, de ettől még nagyon is veszélyes. Az országos halálozási statisztikákból tisztán kiolvasható, hogy minden év január-márciusa között van a csúcs, ami egyértelműen összeköthető az influenzával és annak szövődményeivel.
Az influenzajárvánnyal kapcsolatban megszokhattuk, hogy január 2. hetében kezdődik és általában 6-8 hétig tart, ez a csúcsidőszak. Az időzítés leginkább a közösségi életünk szabályaitól függ, valamennyire az időjárástól is persze, de kevésbé. A karácsonyi szünet után a gyerekek visszatérnek az iskolába, ők kapják el először és kezdik terjeszteni ezt a könnyen elkapható betegséget. A járvány 3-4. hetétől aztán bekapcsolódnak a felnőttek is.
Ha „fáj mindenem”, akkor az jó eséllyel influenza
Idén az influenza „A” és „B” vírustörzse közül az „A” a legelterjedtebb, ez a kettő közül az intenzívebb tüneteket produkáló. Az RMC által is használt oltóanyag mindkét vírustörzs kombinációját tartalmazza.
Az influenza szokásos tünetei idén is a rövid (1-2 napos) lappangási idő, a hirtelen magas láz, levertség, végtagfájdalom, könnyezés (vizes tekintet), piros arc, hidegrázás a magas láz miatt, fejfájás, a 2-3. naptól kezdve pedig számíthatunk orrváladékozásra és száraz köhögésre.
