Ennek ellenére, szükség esetén kevesen mernek, tudnak segíteni. Dr. Frész Tamás, kardiológus szakorvosunk ismerteti a szívroham tüneteit és felkészít, mit kell tennünk a bajban.
A szívroham vagy más néven szívinfarktus lényege, hogy a szívizom szöveteit ellátó verőerek (artériák) valamelyike kritikusan beszűkül vagy hirtelen elzáródik. Így az adott terület szöveteinek oxigénellátása megszűnik, mely a szívizomsejtek pusztulását eredményezi.
Az elzáródás leggyakoribb oka az érelmeszesedés, melynek következtében az artériák falán lerakódások, úgynevezett plakkok keletkeznek, melyek beszűkíthetik az eret. Infarktus során ezek a szűkületet okozó plakkok megrepednek, melynek következményeként vérrög alakul ki, ami hirtelen elzárja vagy erősen beszűkíti az adott artériát.
Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?
- egyre sűrűsödő, szorító mellkasi fájdalom
- a fájdalom pihenésre sem enyhül, időtartama elhúzódhat 30 percen túl is
- hideg veríték, izzadás
- légszomj, fulladás
- hányinger, hányás
- megsemmisülés érzés
- eszméletvesztés
A szívinfarktus tünetei személyenként is nagyban különbözhetnek. A tünetek lehetnek enyhébbek, esetleg nincs fájdalom, csak fulladás, gyengeségérzés, sőt néha egyáltalán nem is észlelhető az infarktus, csak későbbi orvosi vizsgálat során derülnek ki a "lábon kihordott" szívroham jelei.
Ne tétovázzunk - Elsősegély szívroham esetén
Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete.
- Azonnal hívjuk a mentőket (112)
Ne hagyjuk, hogy a bajba jutott lebeszéljen minket a mentők hívásáról (ez főleg férfiaknál gyakori) és az is nagy hiba, ha saját magunkhoz nem hívunk mentőt. Ilyenkor semmiképp se üljünk volán mögé, az állapotunk hirtelen rosszabbodhat, és ezzel veszélyeztetjük önmagunk és mások életét is.
- Ha akin segítünk eszméletlen és pulzusa nem tapintható, kezdjük el a beteg újraélesztését
- Hajtsuk hátra a fejet
- 10 másodpercig ellenőrizzük, hogy van-e légzőmozgás: lehet-e hallani, hogy levegőt vesz, érezni saját arcunkon, hogy kifújja a levegőt, emelkedik-e a mellkasa.
- Ha nincs légzőmozgás, elkezdjük nyomni a mellkast és szájból szájba fújni a levegőt 30:2 arányban, amíg a mentő meg nem érkezik.
A lényeg, hogy gyors, megfelelő segítséget nyújtsunk a mentő érkezéséig és ne azon aggódjunk, hogy valamit rosszul csinálunk. Egy törött borda nem számít, ha sikerült megmentenünk a beteg életét.
