„Férfibajok” elnevezéssel sajtóeseményt rendezett a Flow PR ügynökség november 17-én csütörtökön a Symbol Budapestben, ahol Kántor Nedda pszichológusunk is szakértett a férfi betegségekkel és az ehhez társuló attitűdökkel kapcsolatban. Egy friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy főként az edukációs hiányosságoknak köszönhetően nagyon sok félreértés és szorongás fűződik a témához, ezért sok dolgot érdemes tisztázni ezzel kapcsolatban.
Probléma esetén sem fordulnak orvoshoz
A Servier Hungária Kft. megbízásából 2016 novemberében kutatás készült a magyar 18-59 év közötti korosztály körében, férfibetegségekkel kapcsolatos attitűdökről. Úgynevezett férfibajok esetén nagy gond, hogy sokan nem mennek el orvoshoz, mert kellemetlennek gondolják a vizsgálatot, vagy mert nehezen beszélnek a tünetekről. Sokan azt sem tudják, hogy milyen tünetekkel, melyik szakorvoshoz kell fordulni. Emellett a nők 12%-a erősíti azt a tudatot párjában, hogy egy férfinak ki kell bírnia a betegséget orvos segítsége nélkül is.
Mi váltja ki a félelmet?
A legtöbb férfiban sok aggodalom él az orvosokkal és vizsgálatokkal kapcsolatban. Leggyakrabban a kellemetlen vizsgálattól, az ennek során felmerülő esetleges fájdalmaktól és a vizsgálati eredményektől tartanak. Kántor Nedda pszichológus úgy véli, hogy alapvetően a betegség típusa is meghatározza, hogy milyen félelmek merülnek fel az emberekben. Az olyan betegségekről, amelyek kialakulásában valamilyen szintű felelősségünk lehet (például a gombás fertőzések) sokkal kellemetlenebb beszélni az orvosnak, ezért az érintettek inkább elkerülik a vizsgálatot. A különböző daganatos megbetegedésnél –amik ellen közvetlenül nem tudunk védekezni– jellemzően a vizsgálat eredménye váltja ki a félelmet.
Amikor már nem csak a testünk jelez
A betegségek a fizikai tünetek mellett komoly lelki megterheléssel is járhatnak: hátrányt jelenthetnek a munkavégzésben, megmérgezhetik a párkapcsolatokat. Kántor Nedda véleménye szerint, ha az orvosok felé kínosnak érzik a betegséget az érintettek, akkor nagy eséllyel a párjukkal sem beszélik meg, ami könnyen tönkreteheti az együttléteket, és elmagányosodáshoz, befelé forduláshoz, depresszióhoz vezethet.
Aranyér: nem tabu, de nagyon kellemetlen
A Servier Hungária Kft. megbízásából készült kutatás azt mutatja, hogy hazánkban nem számít tabu témának az aranyér, de sok félreértés, szorongás információhiány és kapcsolódik hozzá. Az aranyér két legfontosabb rizikófaktora az ülőmunka, illetve a lassú, nehézkes székletürítés – ezzel a kutatás szerint szintén kevesen vannak tisztában. Kezelési formák közül leginkább a kenőcsöt és a kúpot ismerik, pedig már létezik aranyér tabletta is, ami egy sokkal korszerűbb és kényelmesebb megoldást nyújt. Kántor Nedda szerint a tabletta nagy előnye, hogy sokkal komfortosabb, az életmóddal sokkal jobban összeegyeztető a használata a többi gyógymódhoz képest. Könnyen adagolható, és munkahelyen és szabadidős tevékenység során is kényelmesen használható, szemben a kúppal és a krémmel, amelyek alkalmazása sok kellemetlenséget okozhat. A krém, kúp foltot hagyhat az alsóneműn, amit a nők betéttel könnyen kivédenek, férfiaknak azonban nincs lehetőségük erre.
Ránk férne az egészségnevelés
A lakosság egészségügyi ismeretei hazánkban korlátozottak. A fiatalabb generáció már az internetről tájékozódik, sokszor olyan diagnózisokat állítanak fel maguknak, amik nem helytállóak és ez nagyon veszélyes lehet. Probléma, hogy a férfiak nehezen tudnak beszélni a kellemetlen tünetekről. A kutatás azt mutatja, hogy trágárnak és gyerekesnek érzik magukat, amikor ezekről kell nyilatkozni az orvosnak. Kántor Nedda véleménye szerint az is nehézséget jelent, hogy a magyar nyelvben sokszor nehéz semleges értelmű szavakat találni a tünetek körülírására. Nagyon fontosnak tartja az egészségügyi edukációt, amit úgy véli, már gyermekkortól el kell kezdeni.
Kedves Férfiak! A betegség nem ciki. Beszélni kell róla, és tenni kell ellene. Senki nem lesz macsó attól, ha hosszú hónapokon keresztül tűri a fájdalmat. Figyeljetek magatokra és ne féljetek se az orvostól, sem az orvosi vizsgálattól.
