Ezt az állapotot előidézheti az inadekvát bevitel és a fokozott tápanyagvesztés is. Bejegyzésünk I. részében a tápanyagvesztés témáját jártuk körül.
A lelassult fejlődés miatt rövidtávon gyakoribbá válnak a fertőzések (elsősorban emésztőrendszeri fertőzések) és hatással van a viselkedésre is.
Hosszútávon immunhiányos állapot, felszívódási zavar, magasság- és testsúlybeli elmaradás is jelentkezhet, illetve kedvezőtlenül befolyásolja a legtöbb szerv működését.
Bejegyzésünk első részében azzal foglalkoztunk részletesen, mit jelent, ha a súlyfejlődés elmaradását a nem megfelelő, inadekvát táplálékbevitel okozza. Ezúttal arra fókuszálunk, mi történik akkor, ha a tápanyagvesztés vagy a megnőtt igény miatt alakul ki a fejlődés elmaradása.
A TÁPANYAGVESZTÉS ÉS A MEGNŐTT TÁPLÁLÉKIGÉNY KIALAKULÁSA
A két fogalom kéz a kézben jár, az esetek többségében elmondható, hogy a fokozott tápanyagvesztés miatt a gyermeknek megnő az igénye a nagyobb mennyiségű és minőségű táplálékra.
A tápanyagvesztés leggyakrabban egészségügyi állapot következménye, ami lehet:
-
a koraszülöttség,
-
veleszületett szív-, vese-, és egyéb fejlődési rendellenességek,
-
májbetegség,
-
anyagcserét érintő betegségek,
-
felszívódási zavarok,
-
súlyos vashiány,
-
különböző szindrómák,
-
daganatok következménye, illetve
-
sérülések is okozhatják, például koponya- és agyi(cerebrális) sérülés.
Fontos kiemelni az ételallergiát és ételintoleranciát is, mint a tápanyagvesztés lehetséges okozóját. Az allergia és intolerancia gyakori tünete a hányás és hasmenés, ami egyértelműen a tápanyag elvesztésével jár.
Ha ezek a panaszok gyakran jelentkeznek, a súlyfejlődést is befolyásolhatják. A tüneteket érdemes minél hamarabb kivizsgáltatni, hiszen az allergián túl gasztroenterológiai betegségre is utalhatnak, például refluxra vagy irritábilis bél szindrómára.
A hirtelen megnőtt táplálékigény önmagában is előfordul, ez egészen ártalmatlan is lehet. A kisbabáknál a fejlődési/növekedési ugrás akár egyik napról a másikra befolyásolhatja a táplálékigényt, ami hirtelen ijesztő lehet (miért éhes, nyűgös folyton a baba?), de nem kell megijedni, csupán helyesen kell hozzá alkalmazkodni.
Akkor is megnőhet a táplálékigény, ha gyermekünk sportolni kezd, ami heti többszöri, intenzív mozgással jár. Természetesen az elégetett kalória ilyenkor megnő, amit megfelelően kompenzálni kell.
A SÚLYFEJLŐDÉS ELMARADÁSÁNAK KEZELÉSE
Ha gyermekünk súlya nem megfelelő, minél hamarabb forduljunk gyermekgyógyászhoz, aki pontosan meg fogja tudni állapítani, mi okozza a problémát. Az alapos anamnézis felvétele és a gondos fizikális vizsgálat után határozható meg, milyen célzott vizsgálatra van szükség. (A laboratóriumi vizsgálatok ebben az esetben legtöbbször feleslegesek.)
A kezelés a kiváltó ok megszüntetésével folytatódik, majd a táplálásterápia következik, melynek célja a „behozó” növekedés (catch-up growth) támogatása.
Ennek legegyszerűbb módja, ha hagyjuk a gyermeket felesleges korlátozások nélkül, szabadon enni és kalóriadús ételeket kínálunk. Ha ez nem lenne elegendő, táplálék-kiegészítők és mesterséges táplálásra lehet szükség.
A terápia megtervezését természetesen a háttérben lévő betegség, és az alultápláltság súlyosságának foka határozza meg.
A Gyermekgyógyászati Központban kiváló gyermekorvosaink várják a kis pácienseket. Orvosaink szorosan együttműködnek egymással, így bármilyen egyéb szakterületről van szükség további vizsgálatra, a folyamat rendelőnkben gördülékenyen zajlik.
