Az előző, fejfájással foglalkozó blogbejegyzésünkben ismertetett fejfájásnapló kérdéseire adott válaszok a vizsgáló orvos számára máris felvázolják, hogy elsődleges (amikor maga a fejfájás betegség) vagy másodlagos, tüneti fejfájásról lehet szó. Sorozatunk második részében pedig a fejfájás típusait és jellemzőit mutatja be Dr. Jerney Judit gyermekneurológus.
Fejfájástípusok és jellemzőik
Migrénes fejfájás
Az elsődleges fejfájás egyik gyakori formája a migrén. Előfordulása gyermekek körében 3-14%. Gyanúját felvethetik a nagyszülők, szülők, testvérek hasonló panaszai. Legalább 60-75%-ban van migrénre utaló családi adat. De a kiváltó tényezők lehetnek a stressz, hormonális, vagy időjárási változások, bizonyos ételek. Míg a felnőttek és a tinédzserek inkább típusos féloldali fejfájásról panaszkodnak, a kisebbek homloktáji vagy kétoldali halántéktáji fájdalmat említenek.
A migrénes fejfájás fokozatosan, egyre erősödve kezdődik, általában lüktető jelleggel, és a fizikai aktivitás tovább erősíti. Megelőzhetik látási panaszok (pl. cikázó fénycsíkok vagy foltok, a látótér egy részének homálya vagy beszűkülése, stb.) érzés- vagy beszédzavar. Ez migrén úgynevezett aurával járó formája. 8 éves kor alatt ritka, serdülőkben jóval gyakoribb.
A migrén kísérőtünetet lehet hányinger, hányás, fény és/vagy hangkerülés, szédülés. Emiatt a migrénes gyerek legszívesebben egy elsötétített csendes szobába elvonul aludni, ami sok esetben használ is. A fejfájás legalább 2 órán át tart, de van, amikor 2-3 napig.
A migrénes fejfájás ismerete több okból fontos: segít elkülöníteni más elsődleges és másodlagos fejfájás formáktól, valamint megszabja, hogy milyen gyógyszer javasolható a migrén oldására, megelőzésére.
Vannak csecsemő-, illetve kisded-, vagy kisiskolás korban jelentkező, úgynevezett epizódikus tünet-együttesek. Ilyen a ciklikus hányás szindróma, az abdominalis (hasi) migrén, a jóindulatú paroxysmalis (rohamokban jelentkező) szédülés, jóindulatú paroxysmalis (rohamokban jelentkező) ferde fejtartás, melyekhez későbbiekben migrén társulhat.
Tenziós fejfájás
Az elsődleges fejfájás másik gyakori formája az úgynevezett tenziós típusú fejfájás. Gyakoriságát 5-25%-ra becsülik. Általában 7 éves kor táján kezdődik, de előfordulása a serdülőkorra leggyakoribb. A tenziós fejfájás kialakulásában a fájdalomérző és szabályozó rendszer működésében, valamint a fej és a nyak izmainak feszülésében bekövetkező változások játszanak szerepet.
A latin eredetű kifejezés a fájdalom feszítő jellegére utal, olykor a fejet körülvevő abroncsszerű szorító érzést okoz, növekvő- csökkenő intenzitással. Ez általában nem olyan fokú, hogy a gyermek abbahagyni kényszerüljön a teendőit, előfordul, hogy csak rákérdezésre jelzi. A fény vagy erős hang ezekben az esetekben is zavaró lehet. A fájdalom időtartama változó, olykor egy ideig szinte minden nap előfordul, viszont sportolás, verseny, TV nézés közben nem említik, vagyis a figyelem elterelése sokszor javít.
Cluster fejfájás
A harmadik típusú elsődleges fejfájás a „cluster” fejfájás, ami gyermekekben ritkábban fordul elő és csaknem kizárólag 10 éves kor felett. Jellegzetes tünet-együttes, mindig az egyik oldalon jelentkezik a szem és a halánték körül. Hirtelen, gyorsan erősödő erős fájdalommal indul, ami fél-3 óráig is eltarthat. Könnyezés, orrcsorgás, orrdugulás, sápadtság, izzadás és a szem pirosas elszíneződése kísérheti.
Milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek?
A tünetek ismeretében már a gyermekorvosi vizsgálat is eldöntheti a további vizsgálatok szükségességét. A következő lépés az ideggyógyászati és szemészeti vizsgálat, vagy akár fogászati vizsgálat lehet. Ha elhúzódó felső légúti hurut szerepel az előzményekben, akkor melléküreg gyulladás gyanúja miatt orr-fül-gégészeti vizsgálat is indokolt. A szemészeti vizsgálat részben esetleges látási problémát, fénytörési hibát deríthet ki, amikor pl. a gyermek nem látja jól a táblát vagy éppen a közelre nézéskor az írás, olvasás jelent megerőltetést. A szemfenék vizsgálat arra is fontos jelzést ad, hogy a fejfájás hátterében nincs-e agyi nyomásfokozódásra utaló eltérés, amit térszűkítő folyamat okozhat. Ilyenkor azonban egyéb kóros tünetek is jelentkeznek, ezért fontos az ideggyógyászati vizsgálat, ami szükség esetén képalkotó eljárások elvégzését javasolhatja.
Sok szülő MR-rel kezdené a vizsgálatok sorát, hogy megnyugodjon nincs-e nagyobb baj a háttérben. Azonban fontos ezeket a vizsgálatokat csak megalapozott orvosi gyanú esetén elvégezni.
Az ideggyógyászati vizsgálat az észlelt kóros tünetek alapján segít tisztázni az úgynevezett másodlagos, tüneti fejfájások hátterét. Ez lehet például fejsérülés, idegrendszeri gyulladás, térszűkítő folyamat vagy valamilyen rendszerbetegség.
Olykor pszichológiai vizsgálatra is sor kerülhet. Ezzel kiszűrhetjük, hogy nincs-e a fejfájás hátterében a gyermek számára lelki megterheléssel, szorongással járó ok.
További kérdésed van, esetleg gyermekedet is érinti a probléma? Fordulj bátran Dr. Jerney Judit gyremekneurológushoz!
