Még egyszer az otthonszülésről

Az elmúlt időben többször szerepeltem különböző TV műsorokban, ahol módom volt az otthonszülésről vitatkozni. Számomra a legérdekesebb felismerés az, hogy az otthonszülés nem elsősorban a helyszín, hanem az ehhez társított „beavatkozásoktól mentes szülés” iránti vágyból ered.

Nem hiszek abban, hogy létezik bábai és szülészi modell. A szülést egy széles útnak képzelem el, amelyen a szakma szabályai szerint haladjunk úgy, hogy figyelembe vesszük, a szülő nő hogyan kíván életet adni gyermekének. Aktív segítséget vagy inkább passzivitást vár el, kinek a kezét szeretné fogni vajúdás közben, csak a maga erejére hagyatkozik, vagy fájdalomcsillapítást kér, milyen pozícióban szeretne vajúdni és még sorolhatnánk. Ma már a szülő nők határozott elképzelésekkel rendelkeznek arról, milyen szülést szeretnének, fontos, hogy a terhesgondozás során ezt megbeszéljék, az orvos tudja és érezze, mivel tudja leginkább segíteni a leendő édesanyát gyermeke születésekor. Abban hiszek, hogy a szülésnél segédkező bába és orvos feladata az, hogy szakmai tudásával támogassa a kismamát terveiben egészen addig, amíg az anya, magzat érdeke is ezt követeli meg.

Az otthonszüléssel kapcsolatban a leginkább vitatott pont a biztonság kérdése. Az otthoni szülést ellenzők vagy az azt igazán nem támogatók – ezek közé tartozom én is - fő érve az, hogy az otthonszülés veszélyesebb, mint a kórházi. A tudományos felmérések elég eltérő eredményeket hoznak, amely magyarázata annak, hogy miért hivatkozhat mindkét oldal olyan statisztikai adatra, amellyel a véleményét támasztja alá. Készült azonban 2010 júliusában egy átfogó tudományos elemzés*, amely szerte a világban a témával kapcsolatos kutatásokat összefoglalóan vizsgálta. Az eredmény az újszülött biztonságának kérdésében egyértelműen a kórházi szülés felé dönti a mérleget. A tudományos munka szerint a legkörültekintőbben működő otthonszülési rendszerekben is a szülés során bekövetkező magzati-újszülött halálozás háromszorosa a kórházinak.

Személyes tapasztalatom is ebbe az irányba mutat. Az István Kórház orvosaként találkoztam olyan esetekkel, amelyek az otthoni szülés – megítélésem szerinti - túlzott erőltetése miatt egy kockázatosabb és nehezebb kórházi ellátást tettek szükségessé a bekerülő szülő nőknél. A tudomány és a szakmai tapasztalat alapján én azon a véleményen vagyok, hogy a legnagyobb biztonságban a kórházi szülésnél van az anya és gyermeke, az otthonszülés esetében a kisbaba már a születése pillanatában átéli élete első esélyegyenlőtlenségét.

A vágyat azonban, amelyet az otthonszüléssel szimpatizálók éreznek, komolyan kell venni, és nem csak azért mert ez alkotmányos joguk. Körvonalazódik egy jó kompromisszumos megoldás, amikor a szülészettől teljesen független, de a kórháztömbön belüli születésházak üzemelnek, ahol nem orvosi, hanem csak bábai közreműködéssel zajlanak a szülések. Az ezt választó kismamák csak magzati vagy anyai vészhelyzetben kerülnek át a kórházba. Ilyen megoldásnál, baj esetén a segítség olyan közel van, mintha kórházi szülőszobán lenne a kismama.

Dr. Csermely Gyula
szülész-nőgyógyász szakorvos